Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

vállalás következménye tehát, hogy a Ptk. 309. §-ának (1) bekezdésével ellentétes kikötést a jótállási feltételek nem tartalmazhatnak, illetőleg az ilyen kikötés mint a Ptk. 314. §-ának (2) bekezdésébe ütköző, a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése és 239. §ának (2) bekezdése alapján semmis. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa az óvással támadott jogerős ítéletnek a R-re alapított indokolását a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és ahelyett az ítéleti rendelkezést a fentiekkel indokolta (Eln. Tan. G. törv. 30 658(1984. sz., BH1986/1. sz. 26.). 73. /. Amennyiben a szerződésszegés szanálási intézkedésekkel áll összefüggésben, úgy a szerződésszegő félnek a szanálás elrendelésének okait illetően kell a vétlenségét bizonyítania. II. Szerződést csak olyan ok miatt lehet megtámadni, amely már a szerződéskötés időpontjában fennállott [14(1978. (III. 1.) MT sz. r.9 17. § (1) bek., Ptk. 201. § (1) bek., 210. §]. A felperes mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötött 200 tonna alma alakú paprika szállítására egy mezőgazdasági szakszövetkezettel, az alperes jogelődjével. A megállapodás szerint a teljesítés közösen kialakított ütemterv alapján történik, 1981. augusztus 15. és október 15. közötti időben. A termék ellenértékét az I. és II. osztályú minőségű paprika vonatkozásában 9 Ft/kg, a III. osztályú paprika tekintetében pedig 6 Ft/kg-ban határozták meg. A felperes 1981. július 21-én szállítási készségét bejelentette a szakszövetkezetnek, és kérte az ütemezésre vonatkozó nyilatkozatát, az pedig közölte a felperessel, hogy nem tudja átvenni a paprikatételt, mert ellene szanálási eljárás indult. A felperes a helyszínen tapasztalta, hogy a tartósító üzemet a közelben lévő másik szakszövetkezet (az előbbinek későbbi jogutóda) működteti tovább, ezért megállapodott ez utóbbi szakszövetkezettel abban, hogy annak részére augusztus 31-től kezdődően heti 100 q be nem pirosodott alma alakú paprikát Zöldért limitáron leszállít. E megállapodás alapján azonban csak 21 050 kg paprika átadása történt meg, mert minőségi kifogások merültek fel. A felperes keresetében kártérítés címén 2 000 000 Ft-nak és kamatának megfizetésére kérte kötelezni a jogelőd szakszövetkezetet. Az első fokú bíróság a jogelőd alperest 900 000 Ft-nak és kamatának megfizetésére kötelezte, az ezt meghaladó keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felek szerződése augusztus hó végén a felperes érdekkörében felmerült ok miatt meghiúsult, mert szeptember 4-én tartósításra alkalmas paprikával már nem rendelkezett. Az augusztus hó második felében viszont a felperes rendelkezett a szerződésben meghatározott minőségű paprikával, és ez időben a jogelőd alperes kb. 100 tonna paprikát köteles lett volna átvenni. Mivel a szerződéses kötelezettségét megszegte, ennek a jogkövetkezményeiért tartozik helytállni, hiszen az illetékes hatóságnak a szanálási határozatban meghatározott intézkedése közömbös a szerződésszegés megítélésében. A fenti körülményeket mérlegelve, az első fokú bíróság a Ptk. 359. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint általános kártérítés címén kötelezte a 900 000 Ft megfizetésére. ^ Az ítélet ellen a jogutód szakszövetkezet mint alperes terjesztett elő fellebbezést. Állította, hogy részére a felperes azért nem tudott szeptemberben szerződésszerűen teljesíteni, mert a paprikatermése fertőzött volt. Megtámadta a jogelőd által kötött mezőgazdasági termékértékesítési szerződést is, egyrészt a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága, másrészt tévedés címén. Előadta ugyanis, hogy a szerződésben meghatározott 9 Ft/kg, illetőleg 6 Ft/kg egységár igen magas, hiszen a teljesítés időpontjában a Zöldért limitár 4,50 Ft/kg, illetőleg 3,70 Ft/kg volt. A felperesnek a kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettsége körében már 1981. március 72