Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

rendelkező, de közös név alatt gazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaságnak gazdálkodó szervezet vagy más gazdasági társaság ellen, illetőleg gazdálkodó szervezet vagy más gazdasági társaság által ellene indított perében nincs szükség a társaság valamennyi tagjának, csupán a társaságnak vagy a társaság ügyeinek vitelére, illetve képviseletére kijelölt tagnak (az ún. gesztornak) perbenállására. II. A gazdasági társaság perében egyaránt perbenállhatnak a társaság, a gesztor által képviselt társasági tagok, illetőleg csak a gesztor gazdálkodó szervezet. Az állásfoglalás III. tétele változatlan marad (BH J986/6. sz., GK 46.). 24. A kötelezettnek önálló jogi személyiséggel nem rendelkező képviselője elleti előterjesztett, fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet a kötelezett ellen előterjesztett kérelemnek kell tekinteni ÍPtk. 30. §, 219. § (2) bek., 685. § c) pont, Pp. 30. § (1) bek., 366. § (1) bek .]. A jogosult a kerületi bírósághoz benyújtott fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében 205 631 Ft áruellenértéket és kamatait követelte a kötelezettől. A kerületi bíróság jogerős végzésével a kérelmet a Fővárosi Bírósághoz tette át, hivatkozással a Pp. 365. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a 366.§-ának (1) bekezdésében foglaltakra. A Fővárosi Bíróság ugyancsak hatáskörének hiányát állapította meg, mivel a kötelezett nem jogi személy. Végzésének jogerőre emelkedését követően az iratokat— a Pp. 131.§-ára való hivatkozással — a Legfelsőbb Bírósághoz terjesztette fel. A Legfelsőbb Bíróság nyilatkozatot szerzett be a kötelezettől arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e jogi személyiséggel, majd a nemleges nyilatkozat ismeretében hozott végzésével az eljárásra a kerületi bíróságot jelölte ki. A Legfelsőbb Bíróság végzésének indokolásában arra mutatott rá, hogy a kötelezett nem a Ptk. 685.§-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik, ezért az ügy elbírálása a Pp. 22. §-ának (1) bekezdése és 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a kerületi bíróság hatáskörébe tartozik. A Legfelsőbb Bíróságnak a hatásköri összeütközést megszüntető végzése ellen — a Fővárosi Bíróság hatáskörének hiányát megállapító végzésére is kihatóan — emelt törvényességi óvás alapos. Az A. Reklámügynökség vezetője, a Legfelsőbb Bíróság felhívására beadványában bejelentette, hogy az ügynökség »... az „Árpád" Mgtsz, reklám és propaganda főágazata, mint ilyen nem jogi személy«. Ebből a bejelentésből — mivel ellenkező adat az eljárásban nem merült fel — az következik, hogy a kötelezettként megjelölt reklámügynökség nem önálló, hanem egy gazdálkodó szerv része, annak egyik részlege (főágazata). Jogi személyisége tehát azért nincs, mert nem önálló szervezet, hanem egy önálló — a Ptk. 685. §-ának c) pontja szerint gazdálkodó szervezetnek minősülő — termelőszövetkezetnek részlege. Ez pedig a Ptk. 30. §-ának (1) bekezdése szerint nem jogi személy. Nyilvánvaló tehát, hogy a bírói hatáskör megállapítása szempontjából abból kell kiindulni, hogy a jogosult a követelését nem az A. Reklámügynökség, hanem az „Árpád" Mgtsz, ellen terjeszthette elő, illetőleg a kötelezettként a kötelezett képviselőjét megjelölő fizetési meghagyást a tényleges kötelezett ellen előterjesztettnek kell tekinteni. A Ptk. 30. §-ának (2) bekezdése szerint a szervezeti egység vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el. Jogszabály erejénél fogva — a Ptk. 219. §-ának (2) bekezdése — a termelőszövetkezet felel a képviselője által vállalt kötelezettségekért. Végül rá kell mutatni arra is, hogy a Pp. 30. §-ának (1) bekezdése szerint a jogi személyek elleni perekben (de ideértve a fizetési meghagyásos eljárásokat is) az általá27