Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

következik, hogy a szerződéses üzlet vezetője a beszerzések és az eladások esetében is mindenkor a gazdálkodó szervezet nevében jár el mint annak képviselője. A boltvezető képviseleti jogosultsága a fentiek szerint a jogszabály rendelkezésén alapul, amelyből pedig az következik, hogy a képviselő útján kötött szerződések esetében a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté. A jogszabályban meghatározott képviseleti jogtól teljesen független a 14/1980. (IX. 30.) BkM sz. rendelet 5.§-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés, amely a vásárolt termék kifizetésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Eszerint ugyanis a más gazdálkodó szervezettől nem készpénzért vásárolt áru ellenértékét — eltérő megállapodás hiányában — a gazdálkodó szervezet egyenlíti ki, függetlenül a kifizetés módjától és a fizetést teljesítő személytől, a vételek és az eladások a gazdálkodó szervezet nevében történnek. Az első fokú bíróság arra is helytállóan utalt az ítélete indokolásában, hogy az eladónak nincs olyan kötelezettsége, amely szerint vizsgálni tartozna az alperes és boltegységet szerződéses üzemeltetésbe vevő magánszemély szerződésének tartalmát. Elsősorban az alperesnek kell a szerződő partnereit kellő körültekintéssel megválasztania, ellenőriznie azért, hogy a visszaéléseket elkerülje. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legfelsőbb Bíróság Gf. II. 30 55411983. sz. — Fővárosi Bíróság 4. G. 40 138/J983. sz., BH1984/9. sz. 365.) 14. A szerződéses üzemeltetésbe adott üzletek áruellátása céljából 1983. szeptember hó 22. napjától kezdődően megkötött szerződésekkel kapcsolatos perekben vizsgálnia kell a bíróságnak azt, hogy az üzlet vezetője az eladó által is ismerten és elfogadottan a saját nevében vagv a szerződéses üzemeltetésbe adó gazdálkodó szervezet képviselőjeként kötötte-e a szerződést. [Ptk. 219. § (2) bek., 38j1980. (IX. 30.) MT sz. r. 3. §, 34/1983. (IX. 22.) MT sz. r. 3. §, 14/1980. (IX. 30.) BkM sz. r.3 5. § (3) bek.] (Legf. Bír. Gf. II. 31 447/1983. sz., BH 1985/4. sz. 156. L. 53. sorszám alatt.) 15. A mezőgazdasági termelési rendszerszervezőnek — külön megállapodás nélkül — nem áll jogában rendelkezni a rendszer tagjai között létrejött szerződés tárgyával, ezért a rendszer tagját terhelő kötbérösszeg mérsékléséhez nem nyújt alapot az a körülmény, hogy annak a szerződésszegését a rendszerszervező intézkedése okozta [Ptk. 247. § (1) bek., 14/1978. (III. 1.) MT sz. r.» 7. § (1) bek., 17. § (1) bek., 18. § (2) bek., GK 17. sz.]. A felperes mint megrendelő mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötött az alperessel mint szállítóval 40 000 db Badacsony 2 fajtájú és 20 000 db Badacsony 8 fajtájú szőlőszaporító anyagnak 1981. október 20. és december 20. napja között történő szállítására. A szerződéskötést megelőzően — 1981. augusztus 25. napján — az Országos Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyelőség által végzett hatósági szemle szerint az alperesnél a Badacsony 2 fajtából 30 000 db, a Badacsony 8 fajtából pedig 33 000 db szabványos minőségű szaporítóanyag volt várható. Az alperes végeredményben a Badacsony 2 fajtából — a tervezettel szemben — csak 20%-ot, a Badacsony 8 fajtából pedig csak 18 000 db-ot tudott fémzároltatni, ezért szállítási rendelkezés végett megkereste a borgazdasági kombinát rendszergazdát, amely akként rendelkezett, hogy a szóban lévő oltványt egy mezőgazdasági termelőszövetkezetnek kell eladni. Ilyen előzmények után az alperes 1981. december 7. napján közölte a felperessel, hogy az oltvány alacsony eredése (forradási hiányosságai) miatt, továbbá a rendszergazda másirányú diszpozíciója folytán a szerződésben vállalt szállítási kötelezettségének nem tud eleget tenni. 22