Nagy Zoltán (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 3. kötet, 1980-1986 (Budapest, 1988)

munkákon is dolgozik, tudatában annak is, hogy a késedelem súlyos károkat okoz. A felperes az időközben helyszínre érkezett gépeit nem tudta elhelyezni, mert az alperes még az e célt szolgáló létesítményt sem építette meg. A Ptk. 277. §-ának (2) bekezdése szerint a kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ugyanilyen rendelkezést tartalmaz a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendeletnek a 41.§-a folytán ez ügyben is alkalmazandó 18. §-ának (1) bekezdése is. Az alperes ennek az elvárhatóságnak a bizonyítás anyaga szerint nem tett eleget. Nem tekinthető az alperes vétlennek arra figyelemmel sem, hogy a kommunális létesítmények megvalósítása útján valóban kiemelt népgazdasági feladatot kellett teljesítenie, mert kapacitása gondos felhasználásával, megfelelő munkaszervezéssel, munkaerőinek helyes csoportosításával, a szükséghez képest alvállalkozó igénybevételével a perbeli kötelezettségét is teljesíthette volna. A fentiek indokolják az alperes terhére megállapított késedelmi kötbér kiszabását, és annak mérséklésére sincs ok. Az első fokú bíróság ítélete tehát megalapozott, ezért a Legfelsőbb Bíróság azt a Pp. 253.§-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. V. 30 605j 1981. sz., BH 1982112. sz. 254.) 115. A késedelmes teljesítés kimentésére alkalmas körülmény az, hogy az illetékes hatóság által elrendelt importkorlátozás miatt a teljesítéshez szükséges gépet nem lehetett időben beszerezni [7/1978. (II. 1.) MT sz. r* 18. §, 41. § (1) bek.]. A felek építési szerződést kötöttek az 1. sz. hőközpont és az 1. sz. transzformátorház kivitelezésére 1984. augusztus 31-i teljesítési határidő kikötésével. Az alperes a létesítményt 91 napos késdeelemmel adta át, ezért a felperes 278 854 Ft késedelmi kötbér megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert a hőközponthoz a kivitelezési tervdokumentációban előírt 2 db Wilo NORM 100/32. típusú szivattyút megrendelte, de a külkereskedelmi vállalat importkorlátozás miatt csupán 1984. IV. negyedévi szállítást vállalt. Az első fokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, és annak megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. A fellebbezés alapos. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az alperes a felperessel való szerződéskötést követően haladéktalanul megtette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 2 db Wilo szivattyút beszerezze. Ez az eljárása nem vezetett eredményre, mert importkorlátozás miatt ezt a típusú szivattyút akkor nem lehetett beszerezni. Ezek után működtette az alperes a hőközpontot az ingatlankezelő vállalat részéről kölcsönadott szivattyúval, és 1984. májusától kezdve további intézkedéseket tett az importgépek beszerzése érdekében, ehhez a devizakeretet is biztosította. A szivatytyúk 1984. szeptember elején beérkeztek, azokat november 25-re az alperes fel is szerelte. A 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 41. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződésszegésre vonatkozóan a 18. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A 18. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki a szerződést megszegi, kötbér és kártérítési felelősséggel is tartozik, kivéve ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az a gazdálkodó szervezettől az adott helyzetben általában elvárható. A Legfelsőbb Bíróság által a fentiekben megállapított tényállás alapján bizonyított, hogy az alperes a szerződés megfelelő teljesítése érdekében a gazdálkodó szervezetek97 7 Gazdasági perek döntvénytára (1980—1986)