Aradi Frigyes (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1979 (Budapest, 1982)
Jogszabály [az 1978. évi 2. sz. tvr. 6. §-ának (1) bekezdése] azt, hogy mikor kell a hibát rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül kijavíthatónak tekinteni, csak a kiskereskedelmi forgalomban eladott árucikkre vonatkozóan határozza meg. Ezért a gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseiből keletkezett vitákban azt a körülményt, hogy a hiba kijavítása rövid idő alatt értékcsökkenés és a jogosult (megrendelő) érdekeinek sérelme nélkül lehetséges-e vagy nem, és a hibás teljesítés miatt a jogosultnak a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt-e, az adott szerződéses jogviszony tartalma, de mindenekelőtt a jogosult (a megrendelő) érdekeinek szem előtt tartásával kell megállapítani. Ezek a körülmények ugyanis egyrészt a szerződés tárgya, illetve egyes szolgáltatások tekintetében különbözők, másrészt a szerződéssel kielégíteni kívánt megrendelői szükséglethez igazodnak. Emellett figyelemmel kell lenni a népgazdasági érdekre is, amellyel a megrendelői érdek sem állhat szemben, és amely egyes esetekben úgy jelentkezik, hogy a szerződés követelményeinek minőségileg nem teljes mértékben megfelelő, de a rendeltetésszerű cél megvalósítására mégis — bár az eredetileg elképzelttől eltérő módon — alkalmas szolgáltatást fel kell használni. Nem hagyhatók ugyanis figyelmen kívül a népgazdasági érdek konkrét esetben való vizsgálatánál a gazdaságossági szempontok sem. Ha tehát a termék vagy a szolgáltatás [Ptk. 311. § (1) bek.] a szerződést kötő megrendelő szempontjából szükségleteinek kielégítésére alkalmatlan, mert pl. csak leértékelt áron forgalomba hozható termék értékesítésével nem foglalkozik, vagy mert a csökkent értékű dolognak saját termelésére való felhasználása annak eredményét is hátrányosan befolyásolná, akkor — a jogszabályban foglalt egyéb feltételek fennállása esetén — ha a termék kicserélését, a munka újból való elvégzését nem követeli, a szerződéstől jogszerűen elállhat". (GKT 1/1978. sz., BH 1978/4. sz.) 60. A Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiuma — arra figyelemmel, hogy a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény és a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet az egyes korábbi állásfoglalások alapjául szolgáló rendelkezéseket módosította, illetőleg azok helyébe új szabályozást adott — a GK 8. sz. állásfoglalást hatályon kívül helyezi, a GK 6. sz., a GK 7. sz., a GK 9. sz., a GK 13. sz., a GK 14. sz., a GK 15. sz., a GK 16. sz. és a GK 18. sz. állásfoglalást pedig alábbiak szerint módosítja. A GK. 6. sz. állásfoglalásában „A szállítási szerződés" szavak helyébe „A gazdálkodó szervezetek közötti szerződések" szöveg lép. Az indokolás első bekezdésének 13. sorában a . . . „Ptk. 207. §-ának (2) bekezdése értelmében" szavak helyett a „Ptk. 205. §-ának (2) bekezdése értelmében" szöveget kell felvenni. A második bekezdés második mondatának az új szövege: „Egyébként a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 2. §-ának (3) bekezdése, illetőleg 36. §-a, továbbá a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésről szóló 14/1978. (III. 1.) MT sz. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlati kötöttségre és a felhívás alapján kötelező ajánlattételre [Ptk. 212. § (1) bek.] vonatkozó határidőtől a felek közös megállapodással térhetnek el". A harmadik bekezdés második és harmadik mondatát, továbbá a negyedik bekezdést az állásfoglalásból törölni kell. 36