Aradi Frigyes (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1979 (Budapest, 1982)

41. Perbeli jogképességgel nem rendelkező vasúti állomásfönökség ellen fizetési meghagyás kibocsátásának nincs helye [Pp. 48. §, 130. § (1) bek. e) pont, 392. § (2) bek.]. (Legf. Bír. G. törv. IX. 30 608/1974. sz., BH 1976/8. sz. 372. — L. 854. sorszám alatt.) 42. Szocialista szervezetekből alakult — jogi személyiséggel nem rendelkező — egyszerű társulás, amely közös név alatt gazdasági tevékenységet folytat, gazdasági perben félként részt vehet [1970. évi 19. tvr. 5—7. §-ai, Ptk. 571—578. §-ai, Pp. 48—49. §-ai, 130. § (1) bek. e) pont]. (Legf. Bír. G. törv. III. 32 392/1976. sz., BH 1977/11. sz. 510. — L. 720. sorszám alatt.) III. A jogi személyek polgári jogi védelme (újítás, találmány) 43. Jogosulatlan névhasználat bírói megállapításának és jogkövetkezményei alkalmazásának nem akadálya az államigazgatási hatóságnak a védjegyoltalomra vonatkozólag hozott korábbi elutasító tartalmú határozata [Ptk. 77. § (3) és (4) bek., 45. § (3) bek., 84. § (1) bek. a) és b) pontjai, 1971. évi III. sz. tv. végrehajtása tárgyában kiadott 30/1971. (X. 2.) Korm. sz. r. 2. §, 1923. évi V. tv. 7. §]. A felperes arról értesült, hogy a több ipari szövetkezet egyesülése folytán 1978. január 1-én megalakult alperes szövetkezet a „Csaba Ruházati Szövetkezet" cégjelölést választotta. Ezt a megjelölést a felperes a saját — korábban nyilvántartásba vett — nevével azonosnak és így a névviseléshez való jogába ütközőnek találta. Ezért — a Ptk. 77. §-ának (3) és (4) bekezdésére, a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. tv. végrehajtására kiadott 30/1971. (X. 2.) Korm. sz. rendelet 2. §-ára, valamint az 1923. évi V. tv. 7. §-ában foglalt rendelkezésre utalással — védett jogának sérelme miatt keresetet terjesztett elő és abban a jogsértő névhasználat megállapítását, ennek eredményeképpen az alperesnek a jelenlegi név használatától való eltiltását kérte. Az alperes a védekezésében a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a szóban levő cégszöveget később vette fel, tagadta azonban, hogy ezzel jogsértést követett volna el. Szerinte a két név nem azonos. A cégszövegben szereplő „Csaba" előnévtől eltekintve a felek neve felismerhetően különbözik egymástól. Jogsértő névhasználat megállapításának tehát nincs alapja. Minthogy a felek más-más terméket (szőnyeget, illetve ruházati cikket) gyártanak, kizárt a tisztességtelen verseny lehetősége is. Az első fokú bíróság ítéletében az alperest a jelenlegi név használatától eltiltotta. Az ítélet indokolása szerint a felek azonos területen, helységben (Békéscsabán) tevékenykednek, tevékenységi körük azonos iparcsoportba tartozik és termékeik nagy részét exportálják. Mindkét fél neve azonosnak tekinthető, mert a „Csaba" megjelölés utáni cégszöveg csupán a felek tevékenységi körét fejezi ki. Mindezek alapján megállapítható, hogy az alperes a „Csaba" név felvételével és annak használatával megszegte a már említett jogszabályok rendelkezéseit, tehát jogsértést követett el. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett és abban az ítélet megváltoztatásá22