Aradi Frigyes (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1979 (Budapest, 1982)

nál bejelenteni, ha az engedélyben szereplő adatok megváltoznak. Erre azért van szükség, mert egyébként az energiahordozó felhasználására megkötött szerződésnek a gázteljesítmény és az éves felhasználási mennyiség tekintetében az OEgH engedélyében megjelölt adatok alkotják az alapját. A bejelentés hatályával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság beszerezte a Nehézipari Minisztérium állásfoglalását. Az ebben közöltek szerint, ha a felhasználó az engedélyben meghatározott maximális gázenergiánál kevesebbet kíván igénybevenni — és az előírt bejelentési kötelezettségének eleget tesz — jogszerűen kezdeményezheti a szerződés módosítását, és a gázszolgáltató vállalat az ehhez való hozzájárulását nem tagadhatja meg azon a címen, hogy a módosított energiafelhasználási engedély még nincs a birtokában. Abban az esetben tehát, ha a felhasználó az R. 5. §-ának (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének eleget tett, a felszámítható alapdíj mértéke szempontjából a módosított engedélyben megjelölt csúcsteljesítmény az irányadó. A rendelkezésre álló adatok szerint a felperes közlési kötelezettségének eleget tett, az OEgH módosítási engedélyének kiadása iránt intézkedett. A jogszerűen felszámítható alapdíj mértékének a meghatározása szempontjából tehát az OEgH módosított engedélyében megjelölt 1500 gnm3/ó csúcsteljesítmény vehető alapul, és ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy az OEgH a módosított engedélyt a már többször említett utasításban megjelölt március 31-i határidő után csak szeptember 10. napján adta ki. A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az első fokú ítéletet helyben hagyta. (Legf. Bír. Gf. III. 31 876/ 1977. sz., BH 1978/8. sz. 344.) 5. Vegyszeres gyomirtószert forgalomba hozó kereskedelmi vállalattól elvárható, hogy a felhasználók részére teljes eligazítást nyújtó használati utasítást a gyártóműtől megkövetelje. Ennek elmulasztása esetén a felhasználónak okozott kárt a hiányos használati utasítást szolgáltató gyártóművel együtt megtéríteni tartozik [Ptk. 339. § (1) bek., 340. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Gf. IX. 32 625/1973. sz., BH 1977/1. sz. 31. — L. 178. sorszám alatt.) 6. Villamos-energia távvezeték létesítésére igénybe vett ingatlan értékcsökkenése miatt keletkezett kártalanítási igény a létesítés időpontjában válik esedékessé, és az ettől számított elévülési idő eltelte után folyamatos károkozás címén sem érvényesíthető igény. Ez nem érinti az üzemeltetéssel okozott károk megtérítése iránti igényt [Ptk. 172. § (2) bek., 326. §, 1962. évi IV. tv. 9., 22. §, 40/1962. (XI. 11.) Korm. sz. r. 62. § (2) bek., 1/1967. (IV. 28.) NIM sz. r. 18. § (2) bek., 13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. r. 44. § ]. (Legf. Bír. G. törv. III. 32 103/1975. sz., BH 1976/10. sz. 458. — L. 131. sorszám alatt.) 7. Ingatlannak bányaipari létesítmény elhelyezése céljából való igénybevétele esetén a kisajátítás megtörténtéig átmenetileg sincs helye a bányakárokra vonatkozó szabályok alkalmazásának, hanem csak ellenszolgáltatás követelhető az elfoglalt terület használatáért [1960. évi III. tv. 42. § (2) bek., 46. § (2)—(3) bek., 9/1961. (III. 30.) Korm. sz. r. 83. §]. (Legf. Bír. Gf. III. 31 107/1977. sz., BH 1978/10. sz. 435. — L. 181. sorszám alatt.)