Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

lek között létrejött szerződés felbontása után is lehetőség van a Ptk. 6. §-ának alkalmazására. Egyébként vitatta azt is, hogy a szerződés a felek között létrejött volna, tehát ez okból sincs akadálya a szóban levő rendelkezés alkalmazásának. — A felperes fellebbezése nem alapos. A Ptk. 6. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint a jogszabály alkotója az emberi magatartás olyan megjelenési formáiért való helytállást kívánta e rendelkezéssel biztosítani, amelyek „nem tükröznek egyértelműen szerződési akaratot, de nem minősülnek tiltott cselekménynek sem". Ebből is következik, hogy a Ptk. 6. §-a a sérelmet szenvedett félnek olyan esetekre ad jogi védelmet, amelyekre más rendelkezés nem nyújt jogsegélyt. Olyan magatartások esetén tehát, amelyekért való helytállásra a Ptk. egyéb rendelkezései köteleznek, e szakasz alkalmazására nincs lehetőség. Ennek megfelelően, ha a felek között a szerződés létrejött, szankció alkalmazására a különös rendelkezések mellett a Ptk. XXV. fejezetének rendelkezései adnak jogi alapot. Az első fokú határozat indokolásának erre vonatkozó része tehát helytálló. A felek között a profil átadás-átvételre vonatkozó szerződés létrejöttét a bíróság korábban már jogerősen megállapította. Az alperes tehát alaptalanul hivatkozik arra, hogy a szerződés nem jött létre. A felek kölcsönös megegyezéssel, az erről felvett közös jegyzőkönyvben ezt a szerződést bontották fel. így a Ptk. 319. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a szerződés felbontása és az eredeti állapot helyreállítása folytán a Ptk. 6. §-ának alkalmazási lehetősége nem éled-e fel. Az kétségtelen, hogy a szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, ez azonban nem azt jelenti, hogy a felbontott szerződést úgy kell tekinteni, mintha azt meg sem kötötték volna. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni azt, hogy a felek között a szerződéssel jogviszony létesült, ebből jogok és kötelezettségek keletkeztek, vagyis hogy viszonyukban a biztatás (utalás) stádiumán túl jogi tények is bekövetkeztek. A Ptk. 6. §-a viszont csak az ún. utaló magatartásokért való helytállás kötelezettségét állapítja meg és így alkalmazását kizárja az a tény, hogy a felek a szerződést — ha később fel is bontották — megkötötték; ezért az ezt megelőző — utaló — magatartásokért való helytállás jogcímén a kár megtérítése iránt igény jogszerűen nem érvényesíthető. A szerződés felbontása előtt az esetleges nemteljesítés miatt sérelmet szenvedő fél a szerződés megszegéséből eredő igényeit érvényesítheti, teljesítést követelhet, de lehetősége van arra is, hogy a szerződés felbontásához csak a kár megtérítésének ellenében járuljon hozzá. Ha azonban a fél mindezt elmulasztja és a szerződést tulajdonképpen egy újabb szerződéssel, felbontó szerződéssel megszünteti, utólag sem a megszűnt szerződés alapján, sem az utaló magatartásáért való helytállás kötelezettsége alapján a kár megtérítését jogszerűen nem követelheti. Ezért adott esetben az első fokú gazdasági döntőbizottság a viszontkeresetet jogszabálysértés nélkül utasította el. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú határozatot a viszontkeresetet elutasító részében a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján helyben hagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 30 127/1973. sz., BH 1973/1. sz. 459.) 89