Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

138. Ha a bizományos a megbízástól eltérő külkereskedelmi szerződést köt és ennek folytán nem a szükséges árut importálja, a megbízó érdekmúlás következtében jogszerűen utasíthatja vissza a külkereskedelmi szerződést és az importbizományostól az előzetesen kifizetett ellenértéket visszakövetelheti [32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. r. 22. § (3) bek., 24. § (4) bek., 28. § (l)bek.]. (Legf. Bír. Gf. I. 30 090/1974. sz., BH 1975/2. sz. 87. — L. 790. sorszám alatt.) 139. Az utólagos teljesítésre tűzött fix határidő realitása érdekében a közlés időpontjáig elért készültségi fokra is figyelemmel kell lenni [Ptk. 300. §, 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. 22. §, 35. § (l)bek.J. (KGD1—75 869/1971. sz., BH 1973/4. sz. 177. — L. 565. sorszám alatt.) 140. önmagában az a körülmény, hogy a jogosult a pénzbeli ellenszolgáltatás iránti követelését bírói úton nem érvényesíti, a késedelmi kamat iránti igényét nem érinti. A Ptk. 303. §-ának (3) bekezdése szerint a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. A Ptk. 302. §-a szerint pedig a jogosult késedelembe esik, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, illetőleg elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon. A pénzbeli ellenszolgáltatás iránti követelés bírói úton történő érvényesítése nem feltétele annak, hogy a kötelezett fizetni, teljesíteni tudjon. Ezért a követelés behajtásának elmulasztása önmagában nem minősülhet jogosulti késedelemnek, tehát nem vonja maga után a késedelmi kamat iránti igény elvesztését, illetve nem érinti a késedelmi kamat mértékét. A késedelembe esés időpontjától ugyanis a kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti [Ptk. 301. § (1) bek., 60/1970. (XII. 31.) PM sz. r. 1. §(1) bek.]. Előfordulhat azonban olyan eset is, amikor a jogosult az önkéntes, illetve szerződésszerű fizetést közvetlenül akadályozó valamely magatartásával (pl. számlázás, fizetéshez szükséges okirat rendelkezésre bocsátásának elmulasztása stb.) olyan késedelmi helyzetbe kerül'[Ptk. 302. § b) és c) pont], amely a kötelezett késedelmét kizárja. A kötelezett késedelme nélkül pedig a fentiek szerint a késedelmi kamat nem jár. A Ptk. 303. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint ugyanis a jogosult — függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e — a késedelem idejére kamatot nem követelhet. (GKT 62/1973. sz., BH 1973/9. sz.) 141. A számla kellékeit tartalmazó fizetési meghagyás kézhezvételét követő naptól az adós akkor is köteles késedelmi kamatot fizetni, ha az ellenszolgáltatás fizetését korábban a jogosult késedelme akadályozta [Ptk. 302. § b) pont, 303. § (2) bek. c) pont, (3) bek., Ptké. 4. § (3) bek., 10/1966. (II. 14.) Korm. sz. r. 38. §, 60/1970. (XII. 31.) PM sz. r. 1. § (1) bek., GKT 51/1973., GKT 62/1973. sz.]. (Legf. Bír. Gf. I. 30 719/1973. sz., BH 1974/4. sz. 169. — L. 398. sorszám alatt.) 142. Az építési és felmérési napló ellenőrzését elmulasztó építtető nem háríthatja el fizetési késedelmének következményeit azzal, hogy a vállál80