Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

A felperes a fellebbezési ellenkérelmében a per felfüggesztését kérte. A Legfelsőbb Bíróság az alperes fellebbezése tárgyában hozott ítéletében az első fokú ítéletet megváltoztatta és a pert felfüggesztette. Az ítélet indokolása szerint az alperes csak a fellebbezésében jelentette be az eljárás ,,jogi akadályát" és e perbeli mulasztása miatt nem kerülhetett sor az első fokú peres eljárásban a felszámolás alatt álló alperes ellen indított per felfüggesztésére. A téves első fokú ítélet meghozatalához tehát az alperes fentebb megjelölt mulasztása vezetett, ennek folytán vált szükségessé az, hogy az alperes fellebbezéssel éljen, ezért az első fokú bíróság a Pp. 80. §-ának (2) bekezdése alapján a fellebbezési eljárási illeték fizetésére az alperest kötelezte. Az ítélet ellen emelt óvás szerint a felperes keresetlevelét a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani, a per felfüggesztésének pedig nem volt helye a Vht. 211/C. §-ának (1) bekezdése alapján. Az óvás alapos. Az iratok alapján megállapítható tényállás szerint a felperes az alperest 1972. június 23-án, tehát a kényszerfelszámolás elrendelése előtt követelésének kiegyenlítésére felszólította. A felszámoló a felperest — mint ismert hitelezőt — a Vht. 21 l/E. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére nem hívta fel igénye bejelentésére. Ezért a felszámoló indokolatlanul nem ismerte el a felperesnek a hirdetményben megjelölt határidő után bejelentett igénye fennállását. A felperes a Vht. 21 l/E. §-ának (3) bekezdése értelmében a felszámoló 1972. január 30-án kelt elutasító válaszának kézhezvételétől számított 30 nap alatt érvényesíthette igényét az illetékes bíróságnál, a keresetlevelét azonban csak 1973. október 20-án nyújtotta be a Fővárosi Bírósághoz, ezért azt a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. Az óvás helyesen mutatott rá arra is, hogy a per felfüggesztésének a Vht. 211/C. §-ának (1) bekezdése alapján nem volt helye, mert a jogszabály helyes értelmezése szerint az adós ellen a kényszerfelszámolás elrendelésekor folyamatban levő pert fel kell függeszteni, a kényszerfelszámolás elrendelésekor viszont az alperes ellen per még nem volt folyamatban. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a fenti okok miatt az első- és másodfokú ítéletet a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszüntette, az eljárási illeték kiszabását pedig a 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet 119/C. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján mellőzte. (Eln. Tan. G. törv. 31 968/1974. sz.,BH 1975/5. sz. 244.) 1002. Ha a felperes felszámolás alatt álló szövetkezet és a feleknek egységes jogviszony alapján egymással szemben kölcsönös követelésük és tartozásuk áll fenn — tehát elszámolási viszonyban vannak —, fennálló követelés összege a számláknak az elszámoláskori egyenlege [1955. évi 21. sz. tvr. Ptk. 296. §, 297. §]. (G. törv. IX. 31 746/1974. sz., BH 1975/8. sz. 377. — L. 130. sorszám alatt.) 1003. Az ellenkövetelés bírósági eljárásban történő beszámításának a pénzintézet engedélye nem előfeltétele [Ptk. 296. § (1) bek., Vht. 211 /B. § (3) bek., 34/1967. (XII. 24.) PM sz. r. 11. §]. (Legf. Bír. Gf. V. 33 336/1973. sz., BH 1974/11. sz. 441. — L. 127. sorszám alatt.) 773