Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

Az első fokú bíróság a szakértői költséget 1970 Ft-ban állapította meg és felhívta a felperest, hogy helyezzen elnöki letétbe további 1170 Ft-ot. A felperes a szakértő véleményére tekintettel a keresetét 46 700 forintra leszállította. Az első fokú bíróság ítéletében arra kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 42 424 forintot, ennek 1973. június 14-től járó 15°/0-os kamatát, továbbá az államnak 1272 Ft eljárási illetéket, a felperesnek pedig 1970 Ft perköltséget fizessen meg. A felperest arra kötelezte, hogy az államnak 393 forint eljárási illetéket fizessen meg. Az ítélet ellen csak az alperes fellebbezett és csupán azért, mert az első fokú bíróság eljárási illetékben és perköltségben marasztalta. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta, az alperest a szakértői díj és az eljárási illeték fizetése alol mentesítette, mert az 1960. évi III. tv. végrehajtása tárgyában kiadott 9/1961. (III. 30.) Korm. sz. rendelet 76. §-a értelmében a per illeték- és költségmentes. A megjelölt bírói ítéletek ellen benyújtott törvényességi óvás alapos. A másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a per illeték- és költségmentes, ítéleti rendelkezése azonban hiányos. Ki kellett volna ugyanis mondani, hogy a szakértői költséget az állam viseli. A másodfokú bíróságnak utasítania kellett volna az első fokú bíróságot, hogy az ellátmányból a felperes részére utalja ki azt az összeget, amelyet a felperes szakértői költség címén tartozatlanul kifizetett. Törvényt sértett tehát a másodfokú bíróság, amikor ilyen értelemben nem intézkedett és figyelmen kívül hagyta, hogy a felperes a szakértői költségeket letétbe helyezte és az első fokú bíróság a felperes által letett 800 forintot és további 1170 forintot szakértői költségek címén az igazságügyi szakértőnek kiutalt. Az illetékmentességre tekintettel az első fokú bíróság törvénysértéssel kötelezte a felperest 393 forint megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság a fentiek alapján a másodfokú bíróság ítéletét azzal egészítette ki, hogy a szakértői költséget az állam viseli, az ezzel kapcsolatos intézkedések megtételére az első fokú bíróságot utasította, továbbá az első fokú bíróság ítéletének azt a rendelkezését, amellyel a felperest 393 forint illeték fizetésére kötelezte, a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. (GP. törv. I. 32 113/1974. sz., BH 1975/10. sz. 486.) 971. Gazdasági perben ügyvédi munkadíj megállapításának nincs helye. [Pp. 386. §(1) bek.]. A felperes szocialista szervezet által az alperes szocialista szervezet ellen kártérítés megfizetése és jár. iránt indított perben az első fokon eljárt bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy az alperesnek 13 900 Ft „ügyvédi költség"-et fizessen meg. Az ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet helyben hagyta. Ezzel jogerőre emelkedett az első fokú ítéletnek az alperes javára ügyvédi munkadíjat mint perköltséget megállapító rendelkezése is. Mindkét ítéletnek az „ügyvédi költség"-re vonatkozó része ellen benyújtott törvényességi óvás arra hivatkozott, hogy gazdasági perben ügyvédi munkadíj megállapításának nincs helye. — A törvényességi óvás alapos. 747