Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

zet statikai állapotát és az egyéb megváltozott műszaki körülményeket (páradiffúzió, dilatációk kiképzése stb.), a tervező ezek alapján tett-e intézkedést az eredeti tervdokumentáció módosítására, a felperes az I. r. alperes késedelme és az okozott hibás technológiai sorrend miatt kényszerült-e az áttörési és üvegezési munkálatok elvégzésére, és ezek az alkalmatlanságot okozó meghibásodásban közrehatottak-e, a tetővilágítók vasszerkezeti munkálatai okoztak-e a tetőszerkezeten mértékadó meghibásodást. A bizonyítás eredményéhez képest az első fokú bíróságnak mérlegelnie kell, mennyiben alkalmazható a GK 29/1973. számú tanácselnöki értekezleti állásfoglalás. Eszerint: „A kivitelező szavatossági felelőssége, továbbá a 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. rendelet 10. és 13. §-ai alapján bekövetkező kártérítési felelőssége, valamint a 10/1968. (X. 10.) ÉVM—KGM—NIM számú együttes rendelettel közzétett tervezési szerződési alapfeltételek 12. §-ában szabályozott kármegosztási lehetőség nem érinti a hibásan teljesítő tervező felelősségét. A tervező hibás teljesítése esetén tehát — akár a kivitelező által felismerhető, akár fel nem ismerhető hibáról van szó — a megrendelő a tervezővel szemben szavatossági igényét és — ha a hibás terv kivitelezése folytán kára következett be — kártérítési igényét az általános szabályok szerint érvényesítheti." A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a II. r. alperes tervező ellen keresetet nem indítottak, az I. r. alperes perbevonás iránti kérelme sem felel meg a Pp. 121. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak, ennélfogva helytelenül járt el az első fokú bíróság, amikor őt II. r. alperesként idézte és vele szemben érdemi határozatot hozott. A Pp. 2. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a polgári ügyek körében felmerült vitát csak erre irányuló kereseti kérelem esetén bírálja el. A 215. § szerint pedig a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen. Az első fokú bíróság az ismételt eljárásban csak abban az esetben hozhat a tervezőt érintő határozatot, ha a jogosult vele szemben pontosan meghatározott kereseti kérelmét előterjeszti (GK 3. sz. állásfoglalás). A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. VI. 32 924/1973. sz., BH 1974/12. sz. 491.) 958. Ha jogszabály meghatározott jog gyakorlására a korábbinál rövidebb határidőt állapít meg, a folyamatban levő ügyben — eltérő rendelkezés hiányában — a rövidebb határidő folyása a jogszabály hatálybalépésétől számítható [Pp. 137. § (3) bek., 381. § (2) bek., 1972. évi 26. sz. tvr. 64. §, 7/1972. (XI. 28.) IM sz. r. 1. §]. A felperes szocialista szervezet 1970. július 7-én kártérítés iránt keresetet indított az alperes ellen. A felek az 1972. július 12-én előterjesztett közös kérelmükben bejelentették az eljárás szünetelésében való megegyezésüket. A bíróság az 1972. július 13-án tartott tárgyaláson hozott végzésével a pert szünetelőbe helyezte. A felperes az 1973. május 2-án benyújtott kérelmében az eljárás folytatását és ehhez képest újabb tárgyalás kitűzését kérte. A bíróság az 1973. május 12-én kelt végzésével a felperes kérelmét elutasította és megállapította, hogy a per 1973. január 13-án megszűnt. A végzést azzal indokolta, hogy a Pp. 365. §-ának (1) bekezdése értelmében szo734