Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

Természetesen megvan a lehetősége annak is, hogy a bíróság a Pp. 3. §-ának (1) bekezdése alapján felhívja az alperes figyelmét arra, hogy jogainak helyes gyakorlása érdekében milyen nyilatkozatokat tehet. Beszámítás esetében egyébként a kötelezettségek a beszámítás erejéig megszűnnek [Ptk. 296. § (2) bek.]. Ilyen esetben a bíróság a felperes keresetét a beszámítás mértékének megfelelően egészen vagy részben elutasítja. (GKT 1/1973. sz., BH 1973/5. sz.) 934. Gazdasági perben az alperes a vele szemben felelős harmadik személy ellen — perbehívása helyett — keresetet indíthat, és azt ugyanannak az eljárásnak a keretében jegyzőkönyvbe is mondhatja vagy védekező iratában terjesztheti elő, az eljáró bíróság pedig az így megindított ügyet az előtte már folyamatban levő üggyel egyesítettként kezelheti. Gyakran előfordul, hogy az alperes az eljárás során perbe hív olyan harmadik személyt, aki a felperesi igény tekintetében tulajdonképpen felelős, és ezért pervesztessége esetére vele szemben követelést kíván érvényesíteni. A perbehívott azonban — még ha a perbehívást elfogadja is — a Pp. 60. §-ában foglaltakhoz képest nem válik féllé, aminek következtében az alperes és a perbehívott közötti igény az eljárás során nem is kerülhet eldöntésre, az eljáró bíróság arra vonatkozóan határozatot nem hozhat. A bíróság a perbehívottat — még ha a perbehívást elfogadta és a perbehívóhoz csatlakozott [Pp. 60. § (1) bek.] is — csak a Pp. 382. §-ának (3) bekezdése alapján vonhatja félként perbe. A perjogi szabályok azonban módot adnak arra, hogy a bíróság az alperesi és a felperesi igény tekintetében tulajdonképpen felelős harmadik személy közötti jogviszonyt ugyanegy eljárás keretében más módon rendezze. Az alperes számára ugyanis nyitva áll az út arra, hogy az érintett harmadik személy ellen igényét külön keresetben érvényesítse, és nincs olyan rendelkezés, amely tiltaná azt, hogy a keresetet a folyamatban levő eljárás során jegyzőkönyvbe mondja vagy védekező iratában terjessze elő, sőt maga a Pp. is ismeri a kereset, perbehívás jegyzőkönyvbe mondását (Pp. 94. §, 59. §). Ilyen esetben a bíróság az alperes keresetével megindított ügyet az előtte már folyamatban levő üggyel a Pp. 149. §-ának (2) és 382. §-ának (2) bekezdése értelmében egyesítettnek tekintheti. A két ügy ilyen módon egyesítettként kezelése általában helyes azért, mert az eljáró bíróság ítéletében a felperesi és az alperes által a harmadik személlyel szemben támasztott igényt együttesen döntheti el, ami az egyszerűsítés érdekében is indokolt. Az ügyek egyesítése esetén is természetesen figyelemmel kell lenni azokra az eljárási szabályokra, amelyek kizárólagos hatáskört vagy kizárólagos illetékességet állapítanak meg. (GK 3. sz., BH 1973/5. sz.) 935. Ha a fél szünetelő gazdasági perben viszontkereset tárgyában az eljárás folytatását kéri, a keresetre vonatkozóan a szünetelés tovább folyik [Pp. 381. §, 382. § (1) bek., 10/1966. (II. 14.) Korm. sz. r. 37. § (2) bek., 48. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Gf. II. 31 992/1974. sz., BH 1975/5. sz. 242. — L. 929. sorszám alatt.) 721