Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

918. A bíróság a gazdasági pert — tárgyalás kitűzése nélküli eljárásban — a felperesnek a keresettől történt elállása esetében az alperes hozzájárulása nélkül is megszüntetheti. A Pp. 157. §-ának e) pontja szerint a bíróság a pert megszünteti, ha a felperes keresetétől elállott (160. §). A Pp. 160. §-ának (1) bekezdése szerint a felperes a keresetétől a per érdemi tárgyalása előtt az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat, az érdemi tárgyalás megkezdése után azonban csak akkor, ha az elálláshoz az alperes hozzájárul; a (2) bekezdés pedig a per tárgyaláson kívüli megszüntetésének módjáról, az alperes nyilatkozatának csatolásáról, illetve beszerzéséről rendelkezik. Nincs azonban rendelkezés az előbbiekkel kapcsolatban arra az esetre, ha a bíróság a gazdasági perben a Pp. 376. §-ának (1) bekezdése alapján a ténybeli és jogi megítélés szempontjából egyszerűbb ügyekben tárgyalás kitűzése nélkül jár el. A tárgyalás kitűzése nélküli eljárásban a Pp. 376. §-ának (5) bekezdése szerint, ha a bíróság az ügyet az alperes előkészítő iratának előterjesztése után, illetőleg a kitűzött határidő eredménytelen eltelte esetében a rendelkezésre álló és az esetleg hivatalból még beszerzett adatok alapján elbírálhatónak tartja, határozatot hoz, ellenkező esetben az ügyet tárgyalásra tűzi ki. E rendelkezésből nyilvánvaló, hogy a tárgyalás kitűzése nélküli eljárásban nem alkalmazható a Pp. 160. §-ának (1) bekezdésében foglalt az a megkülönböztetés, hogy a keresettől való elálláshoz a per érdemi tárgyalása előtt az alperes hozzájárulása nem szükséges, hanem csak az érdemi tárgyalás megkezdése után. Az érdemi tárgyalás ugyanis a tárgyalás menetének szabályai (Pp. 138—141. §) keretébe tartozó fogalom, amelynek tehát nem lehet helye tárgyalás kitűzése nélküli eljárásban. Nyilvánvaló továbbá az is, hogy ha a bíróságnak a Pp. 376. §-ának (1) bekezdése szerint a tárgyalás kitűzése nélkül folyt egyszerűsített eljárás eredményeként rendelkezésre álló adatok alapján csupán azért nem kell az ügy érdemében határoznia, mert a felperes bejelentette elállását a keresetétől, a még egyszerűbb kérdésben, a per megszüntetése tárgyában is határozhat az alperes e vonatkozásban nyilatkozattételre történő felhívása vagy tárgyalás kitűzése nélkül, még abban az esetben is, ha az alperes a 376. § (2) bekezdése értelmében védekezését már előterjesztette. A tárgyalás kitűzése nélküli eljárás külön szabályainak más értelmezése szükségtelenül nehezítené a már felesleges pereknek — a korábbi eljárási szabályoknak megfelelő — megszüntetését. Mindez ellentétes lenne a Pp. XXV. fejezetéhez fűzött miniszteri indokolással, amely szerint az új szabályozás megtartja mindazokat a bevált sajátos szabályokat, amelyek eddig is jól szolgálták a szocialista szervezetek jogvitáinak gyors elbírálását. A kifejtettekkel szemben nem volna helytálló az olyan megoldás, amely a tárgyalás kitűzése nélküli eljárás szabályai között említett alperesi érdemi védekezés előkészítő iratban történő előterjesztésének az érdemi tárgyalás megkezdésével azonos hatályt tulajdonítana. Az előkészítő irat előterjesztése és az érdemi tárgyalás megkezdése ugyanis — a Pp. 379. §-ának (2) bekezdéséből is kitűnően — eltérő eljárási cselekmény. A Pp. 386. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági perekben jogtanácsos (ügyvédi munkaközösség) részére munkadíj megállapításának nincs helye, az eljárási illeték viseléséről pedig a bíróság a határozatban rendelke708