Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

núsított. A felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén tehát a megrendelő részére nyitva álló megtámadási határidő akkor is az ellenszolgáltatás teljesítésekor kezdődik, ha az aránytalanságot csak ezt követően ismeri fel. A felperes azonban az egy év megtámadási határidőt így sem lépte túl, mert az alperes számláját 1971. szeptember 23. napján egyenlítette ki, 1972. szeptember 15. napján pedig már a keresetet is benyújtotta. Ilyen körülmények között pedig az elévülés nyugvásának kérdése fel sem merül. Az első fokú határozat indokolásának helyesbítése azonban a határozat érdemi részét nem érinti. (Legf. Bír. Gf. VII. 30 285/1973. sz., BH 1973/12. sz. 460.) 85. A szerződésből eredő követeléssel szemben a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltűnő aránytalanságára alapított viszontkereset a megtámadási jog kifogásként való érvényesítésével esik egy tekintet alá és így azt a szerződés érvényességének megtámadására nyitva álló határidő eltelte után is figyelembe kell venni [Ptk. 201. § (2) bek., 236. § (1) és (3) bek., 307. §(2) bek., 383. §]. A felperes mezőgazdasági termelőszövetkezet szarvasmarha-állománya az 1970. évi tiszai árvíz következtében elpusztult. A felperes ennek pótlására adásvételi szerződéssel 329 db nőivarú szarvasmarhát vásárolt az alperestől 3 000 000 Ft vételárért, amelyből a felperesnek az 1970. július 18-ra kitűzött átvételt követő 48 órán belül 2 500 000 Ft-ot kellett átutalnia, míg a további 500 000 Ft-ra 60 napos haladékot kapott. Az adásvételi szerződés alapján végül is 2 963 202 Ft értékű 323 db tehén átadására került sor. A vételárból a felperes 2 298 000 Ft-ot fizetett meg. Az állatokat az átvétel után a felperes bérelt legelőn helyezte el, és szeptember hónapban szállította át saját telepére. 1970. szeptember elején a felperes tudomására jutott, hogy az állatok brucellózissal fertőzöttek, és ezért továbbtenyésztésre alkalmatlanok. Emiatt 1970. október elején peren kívüli tárgyalásokat kezdeményezett az állatok betegségéből adódó kérdések rendezése végett. A tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a felperes 1970. október 29-én közölte az alperessel, hogy a 665 202 forint vételárhátralékot nem fizeti meg és az állatok betegsége miatt a vételár egy részének a visszafizetése iránt peres eljárást kezdeményez. Ezt követően a felperes 1970. október 30-án keresetet indított, amelyben az adásvételi szerződés felbontását és az alperesnek 2 298 000 forint vételár, 80 000 forint szállítási és 80 000 forint tartási költség, összesen tehát 2 458 000 forint megfizetésére való kötelezését kérte. Ismételt keresetmódosítás után a felperes keresetét 1 197 556 forint és kamata erejéig tartotta fenn. Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert a felperes az állatszavatossági jogok érvényesítésére előírt nyolcnapos igényérvényesítési, illletőleg hatvannapos keresetindítási határidőt elmulasztotta, de tagadta azt is, hogy az állatok az átadáskor betegek voltak. Minthogy pedig a felperes a vételárból 665 202 Ft-ot még nem fizetett meg, ennek erejéig a felperessel szemben viszontkeresetet indított. E tartozás fennállását a felperes nem tette vitássá. A bizonyítási eljárás lefolytatása után a járásbíróság az alperest arra kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 235 800 forintot, valamint annak 1970. július 20-tól járó 10%-os kamatát, és rendelkezett a felek által le nem rótt illetéknek az állam részére való megfizetéséről is.