Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

delmező érvelés az adott esetben azért súlytalan, mert a gazdasági verseny során árengedményt vagy más kedvezményt nyújtanak, tehát ezt inkább az átlagos forgalmi érték alatti értékesítés jellemzi. A per újratárgyalása során mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az alperes mint eladó tulajdonképpen bizományosként járt el. Ezért — annak eldönthetősége érdekében, hogy mely jogkövetkezmény alkalmazására kerüljön sor (eredeti állapot helyreállítása vagy az aránytalanság megszüntetése céljából a szerződés módosítása) — meg kell hallgatni az alperes megbízóját. Ennek során az is tisztázható, hogy a megbízó milyen ráfordítások mellett jutott a perbeli géphez. Amennyiben a megbízó maga is e jogkövetkezmény alkalmazását kívánja és annak teljesítésére hajlandó és képes is, elsősorban az eredeti állapotot kell helyreállítani [Ptk. 237. § (1) bek.]. Amennyiben az eredeti állapot nem állítható helyre, a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdésében írt jogkövetkezményt kell alkalmazni. Ehhez azonban árszakértői bizonyítást kell lefolytatni. Ennek keretében tisztázni kell, hogy a szerződés megkötése idején mi volt a gép pontos forgalmi értéke. (Legf. Bír. Gf. I. 30 062/1975. sz., BH 1975/9. sz. 424.) 46. A felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén a megrendelő részére a szerződés megtámadhatóságára megszabott határidő akkor is az ellenszolgáltatás teljesítésekor kezdődik, ha az aránytalanságot csak ezt követően ismerte fel. Ilyen esetben azonban indokolt lehet a megtámadási határidőre az elévülés nyugvásának szabályait alkalmazni [Ptk. 201. § (2) bek., 236. § (2) bek. c) pont, (3) bek.]. (Legf. Bír. Gf. VII. 30 285/1973. sz., BH 1973/12. sz. 460. — L. 84. sorszám alatt.) 47. A szerződésből eredő követeléssel szemben a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltűnő aránytalanságára alapított viszontkereset a megtámadási jog kifogásként való érvényesítésével esik egy tekintet alá és így azt a szerződés érvényességének megtámadására nyitva álló határidő eltelte után is figyelembe kell venni [Ptk. 201. § (2) bek., 236. § (1) és (3) bek., 307. § (2) bek., 383. §]. (Eln. Tan. G. törv. 31 340/1974. sz., BH 1975/2. sz. 81. — L. 85. sorszám alatt.) 1.2 A szerződés megkötése 1.2.1 A szerződési akarat és a szerződés létrejötte 48. A megkötendő szerződés egyes feltételeire nézve az egyezkedés során létesült megállapodások sem a felekre, sem — szerződéskötési kötelezettség esetén — a szerződési vitában eljáró bíróságra nem kötelező hatályúak [GKT 12/1973. sz.* BH 1973/6. sz. — L. 323. sorszám alatt] * Módosította a GKT 3/1978. sz. állásfoglalás, BH 1978/6. sz. 49. Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a megrendelő egyes minőségi feltételeket a kikötött későbbi időben határoz meg (specifikál), a szál47