Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

járó pedig olyan méretű, hogy az a nagyobb gépkocsik ki- és bejárása céljára is megfelelő. A Ptk. 167. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges. Ennek megfelelően a kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az alperes másodlagosan előterjesztett kérelmére a Ptk. 167. §-ának (1) bekezdése alapján a korábban engedélyezett szolgalmi jogot megszüntette. Ennek folytán alapját vesztette a felperes által a birtokháborítás megszüntetése iránt indított kereset és ezért az első fokú ítélet megváltoztatásával azt el kellett utasítani. (Legf. Bír. Gf. III. 30 123/1974. sz., BH 1974/11. sz. 440.) 25. Állami vállalat lakásszövetkezetnek tagja nem lehet, és a szövetkezeti felújítási alap részére hozzájárulás fizetésére nem kötelezhető [20/1959. (IV. 16.) Korm. sz. r. 2. § (1) bek., 10. § (2) bek., 11. § (2)—(4) bek.]. Az alperes állami vállalat egy üzlethelyiség tulajdonosa a felperesi lakásszövetkezet (lakásfenntartó szövetkezet) házában. A felperes keresetlevelében üzemelési (fenntartási) költség címén az alperestől 541 lm3 térfogatú üzlethelyisége után a szövetkezeti tagokkal azonos módon és mértékben lm3-enként 0,5 Ft-tal számítva havi 270 Ft megtérítését kérte. Felújítási hozzájárulás címén pedig lm3-enként 0,7 Ft-ot számítva az alperestől havi 379 Ft-ot követelt. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az alperesnek a jövőben térítési kötelezettsége negyedévi részletekben havi 739 Ft. Az első fokon eljárt bíróság megállapította, hogy a felperes a lakásszövetkezetekről szóló 20/1959. (IV. 16.) Korm. sz. rendelet 12. §-ának (2) bekezdése és az 5/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 5. §-ának (3) és (4) bekezdése alapján jogosan számított fel az alperesnek fenntartási költség és felújítási hozzájárulás címén összesen havi 739 Ft-ot, ezért kötelezte az alperest a lejárt részletek fejében 10 348 Ft és kamatai megfizetésére, és megállapította azt is, hogy az alperes havi térítési kötelezettsége a már lejárt részleteket követően havi 739 Ft. Az alperes fellebbezése folytán a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet indokainál fogva helyben hagyta. A Legfelsőbb Bíróság ítélete ellen az első fokú bíróság ítéletére is kiterjedően emelt törvényességi óvás szerint a lakásszövetkezetekről szóló 20/1959. (IV. 16.) Korm. sz. rendeletnek (a továbbiakban: R) az első fokú bíróság által hivatkozott rendelkezéseit az 1971. július 1. napján hatályba lépett 5/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban: Mr) módosította. A felperes 1971. november 1. napjától számított fenntartási költség és felújítási hozzájárulás megfizetése iránt indított keresetet, ezért a perben az R 1971. július 1. napjával hatályát vesztett rendelkezéseit nem lehetett irányadó jogszabályként alkalmazni. A bíróság tévesen állapította meg azt is, hogy az alperes az Mr 5. §-ának (4) bekezdése szerint évenként köteles a lakásszövetkezet közgyűlése által megállapított felújítási hozzájárulást fizetni. Az R módosított 10. §-ának (2) bekezdése szerint a lakóházban levő nem lakás céljára szolgáló helyiség — a közös használatra szolgáló helyiségek kivételével — annak a tulajdonába kerül, aki a létesítési költségeket viselte. Az R ugyancsak módosított 11. §-ának (2) bekezdése a szerint keze36