Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)
felperes kárfelelősségének jogalapja fennáll. (KGD. I. 81 290/1972. sz., BH 1973/2. sz. 77.) 24. A korábban létesített telki szolgalmi jog bírósági úton váló megszüntetése indokolt, ha a vállalat működését az újabb szolgalmi jog egymagában is lehetővé teszi [Ptk. 166. § (1) bek., 167. § (1) bek.]. A felperes a keresetében az alperessel szemben az illetékes tanács vb igazgatási osztályának az általa birtokháborítás megszüntetése iránt előterjesztett kérelmet elutasító határozata megváltoztatását kérte. A felperes előadása szerint a birtokháborítást az alperes azzal követte el, hogy lezárta egy ház kapubejáratát annak ellenére, hogy államigazgatási határozat a felperes részére ott átjárási jogot engedélyezett. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadása szerint a felperes szolgalmi joga telekkönyvi bejegyzés hiányában vele mint jóhiszemű és nem ingyenes szerzővel szemben hatálytalan. Egyébként pedig a felperes a megszüntetett átjárás helyett másik átjárási lehetőséget kapott. Ezért abban az esetben, ha a felperes szolgalmi joga mégis fennállna, ennek megszüntetését kéri. Az első fokú bíróság a keresetnek helyt adva, a megtámadott államigazgatási határozatot megváltoztatta. Megállapította, hogy az alperes a kapubejáró lezárásával birtokháborítást követett el, és kötelezte őt, hogy az eredeti állapot helyreállításával a felperes gépkocsijai részére a kapubejárat használatát tegye lehetővé. Az ítélet indokolása szerint a felperes részére az átjárási jogot a szóban levő ingatlanon államigazgatási határozat engedélyezte. Ezt a határozatot utóbb sem vonták vissza, sőt az alperesnek a visszavonás iránt előterjesztett kérelmét elutasították. A szolgalmi jog fennállását a telekkönyvi bejegyzés hiánya nem érinti. A felperest pedig mindaddig megilleti az átjárás joga, amíg azt egy másik jogerős államigazgatási határozat vissza nem vonja. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Ebben megismételte azt az előadását, hogy a telekkönyvi bejegyzés elmaradása miatt a szolgalmi jog vele szemben hatálytalan. Szerinte az újabb helyen utcai bejárást biztosító határozat meghozatala egyben a korábbi szolgalmi jog megszűnését eredményezte. — A fellebbezés alapos. Az alperes ellenkérelmének tartalmára tekintettel a birtokláshoz való jog kérdésében is dönteni kellett (XXIV. sz. PED). Erre is figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság szükségesnek tartotta helyszíni tárgyalás tartását. Ennek keretében megvizsgálta a szóban forgó ingatlanokat, valamint a felperes részére biztosított újabb utcai bejárót. A helyszíni tárgyalás eredményének figyelembevételével a következők voltak megállapíthatók: A szóban forgó háztömbhöz tartozó telkek egy részének a városfejlesztés keretében történt beépítése a felperes kirendeltsége által használt ingatlan területét csökkentette és a kijárási lehetőséget szűkítette. Emiatt jelenleg a kirendeltség a szükségesnél kisebb helyen, zsúfoltan és egyébként is korszerűtlen körülmények között működik. A távlati fejlesztési tervek szerint a kirendeltséget kitelepítik, mert az általa használt ingatlan lakásépítési területnek van kijelölve. Ennek megtörténtéig azonban a lakosság ellátása érdekében szükséges a kirendeltség működőképességének a biztosítása. Ezért, amikor megszűnt a sugárútra való kihajtás lehetősége, vagyis amikor a kapubejárót bezárták, a felperes részére újabb helyen utcai 34
