Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

amely különben nem is hatósági ár, szabadon egyezkedhetnek és az alkalmazandó árat szabadon alakíthatják ki. Ha az általuk közös megegyezéssel kialakított ár a kötelezett előző évi átlagos nyereségét biztosító árat nem is éri el, irányadó marad mindaddig, amíg azt a felek — a jogszabályban meghatározott korlátok között — a szerződés módosításával egyetértően nem változtatják meg. Mivel tehát ilyen esetben az ár meghatározása a felek megegyezésének tárgya és közöttük a megegyezés létre is jött, egymagában az, hogy az így kikötött ár alatta marad a kötelezett előző évi átlagos nyereségének, az árra vonatkozó szerződéses kikötés bírósági módosítására nem elegendő alap. 7. Ha a szolgáltatás tárgya szerződéskötési kötelezettség alá esik és ára a szerződés megkötése és teljesítése közötti időben hatósági rendelkezés folytán megváltozik, a szerződést az új áron kell teljesíteni, amennyiben az új ár határozott (fix) ár és az árhatóság annak alkalmazására másképpen nem rendelkezett. Ha azonban a szolgáltatás tárgyának a változás következtében olyan hatóságilag megszabott legmagasabb (maximált) hatósági ára vagy felső árhatára van, amely a korábbi hatósági árat meghaladja, a felek eltérő megállapodása hiányában a szerződéskötéskor irányadó, illetőleg a szerződésben kikötött áron kell teljesíteni. Ha pedig a szolgáltatás tárgyának a változás következtében hatósági ára többé nincs, a felek a szerződésben kikötött ártól — a jogszabályban meghatározott korlátok között — eltérhetnek. Ha a felek között az ár módosítására nézve megegyezés nem jön létre, szállítási szerződés esetén az alkalmazandó ár meghatározása végett bármelyikük bírósághoz fordulhat. Ha a szolgáltatás tárgya nem esik szerződéskötési kötelezettség alá és ára a szerződés megkötése és teljesítése közötti időben megváltozik, de a változott ár határozott (fix) ár, amennyiben az árhatóság másképpen nem rendelkezik, a szerződést ezen az új áron kell teljesíteni. Szállítási szerződéstől ilyen esetben bármelyik fél elállhat, ha azt az új hatósági áron nem kötötte volna meg. Ha azonban az új hatósági ár maximált ár vagy felső árhatár és ez a szerződésben kikötött árnál magasabb, a felék a kikötött ártól — a jogszabályban meghatározott korlátok között — megegyezéssel eltérhetnek, de szállítási szerződés esetén az alkalmazandó új ár meghatározása végett bármelyikük bírósághoz fordulhat. Ugyancsak eltérhetnek a felek a kikötött ártól — a jogszabályban meghatározott korlátok között — akkor is, ha a szolgáltatás tárgyának a változás folytán többé hatósági ára nincs, de szállítási szerződés esetén az alkalmazandó ár meghatározása végett ilyenkor is bírósághoz fordulhatnak. Ha szerződéskötési kötelezettség van és a szolgáltatás tárgyának ára a szerződés teljesítésekor az árváltozás következtében határozott (fix) hatósági ár, a szerződés — amennyiben az árhatóság eltérően nem rendelkezett — az 56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet 15. §-ának (2) bekezdése értelmében ezen az új hatósági áron kell teljesíteni. Ha azonban az árváltozás folytán a szolgáltatás tárgyának van ugyan hatósági ára, de ez a legmagasabb (maximált) ár, illetőleg — hatósági előírások (megkötések) figyelembevételével kialakítandó árformában — felső árhatár [56/1967. (XII. 19.) Korm. sz. r. 5. § (1) bek.] és ez a szerződésben kikötött árat meghaladja, a felek a szerződésnek az árra vonatkozó kikötését módosíthatják és új, a hatósági árat meg nem haladó árban megállapodhatnak. Ha a felek új árban nem állapod162