Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

nek teljesítési határidejét pedig 1976. december 30-ában határozta meg. Megegyezés hiányában a felperes keresetében kérte az említett határidők megállapításán, illetve a szerződés ennek megfelelő módosításán kívül az alperest arra is kötelezni, hogy a tervdokumentációt és a költségvetést egé­szítse ki beemelési állványozási tervekkel és e tervdokumentációkhoz költ­ségvetést is mellékeljen. Az alperes védekezésében előadta, hogy a fűtőerőmű elkészülte nélkül a lakótelepi lakásokat nem lehet használatba venni. Az L szakasz általa meghatározott befejezési határideje biztosítja a próbaüzemelést és az ad­digra elkészülő lakások téli időszakban történő fűtését. A technológiai sze­relési munka megkezdésére 1975. július 1-én szükség van, mert a techno­lógiai szerelést végző vállalkozó egyébként nem tudja a munkáját elvégez­ni, így is le kellett az átfutási időt másfél évről egy év és három hónapra rövidítenie. Véleménye szerint a tervszolgáltatási késedelem nem indokolja, hogy a felperes ne az általa kért határidőre készítse el az építési-szerelési munkákat. A felperesnek a tervdokumentáció kiegészítésével kapcsolatos igényei tekintetében az volt az álláspontja, hogy a kért terveket általában a vállalkozók saját maguk szokták elkészíteni. A munka mielőbbi megva­lósítása érdekében azonban a tervezőktől a kiegészítő tervdokumentáció elkészítését megrendelte és a felperes kívánságának megfelelően ezeket a terveket a költségvetéssel együtt a felperes részére átadja. A per a Pp. 365. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján bírósági útra tar­tozik, mert a felek a kapacitásfoglalási szerződésben, valamint az egyeztetés során megállapodtak abban, hogy a szerződés vitás feltételei, illetőleg a szerződés módosítása során felmerülő vitás kérdések esetében a bíróság döntését magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A per tárgyaként megjelölt beruházás a célcsoportos állami beruházások kategóriájába tartozik. A célcsoportos állami beruházás javaslatának elké­szítését és annak jóváhagyását a 34/1974. (VIII. 6.) MT sz. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése és a 10—11. §-a, illetve az annak végrehajtásáról szóló 3/1974. (VIII. 6.) OT—PM sz. együttes rendelet 11., 12. §-ai szabályozzák. Eszerint a tanácsi célcsoportos beruházásokra vonatkozó javaslatot az Országos Tervhivatal elnöke a középtávú népgazdasági terv kapcsán terjeszti az Ál­lami Tervbizottság elé. A beruházások előirányzatát a kormány megyei szintű tanácsok szerint hagyja jóvá. Egyébként az egyedi nagyberuházá­sokra vonatkozó rendelkezéseket kell a célcsoportos állami beruházások jóváhagyása során alkalmazni. E rendelkezésekből következik, hogy a cél­csoportos állami beruházások engedélyezési okmányában meghatározott üzembehelyezési határidőkre a létesítmények megvalósítása népgazdasági érdek. Különösen fontos népgazdasági érdeket jelent az adott esetben, hogy a beruházás a lakásépítési program megvalósításához szorosan kapcsolódik. A lakótelepek használatba vételére mindaddig nincs lehetőség, amíg azok nem fűthetők, tehát amíg el nem készülnek a fűtőerőmű I. ütemében sze­replő munkák. A felek nem vitatták, hogy a szóban levő fűtőmű három lakótelep fűtését fogja szolgálni. Az sem volt vitatott, hogy a lakótelepi lakások egy része 1976 III. negyedévében elkészül. Fontos népgazdasági érdek fűződik tehát ahhoz, hogy az elkészült lakások fűthetők legyenek. A felperes elismerte azt, hogy a munka elvégzése a megjelölt és általa korábban vállalt határ­időre lehetséges. 239

Next

/
Thumbnails
Contents