Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

mítási kifogással nem élt, így a fellebbezéssel érintett részkövetelés elutasítása indokolatlan volt. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítélet fellebbezéssel támadott rendelkezéseit — a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján — megváltoztatta. (Legf. Bír. Gf. III. 30 046/1975. sz., BH 1975/4. sz. 190.) 220. A jelek egyike által a szerződés megkötése előtt átadott összeg sem vételárelőlegnek, sem foglalónak nem tekinthető, ha a szerződés — pl. valamely kikötött feltétel meg nem valósulása folytán — nem jön létre [Ptk. 243. §(2) bek.]. (Legf. Bír. Gf. IX. 31 777/1974. sz., BH 1975/5. sz. 232. — L. 100. sorszám alatt.) , 221. Ha a szerződés árban való megegyezés hiánya miatt nem jött létre, de az egyik fél ennek ellenére teljesít, a teljesítést elfogadó fél — amenynyiben az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani — a vagyoni előnyt, amelyhez ezáltal jutott, tartozik megtéríteni. (GK 19. sz* 5. pont, — BH 1974/6. sz. — L. 284. sorszám alatt.) * Módosította a GK 20. sz. állásfoglalás, BH 1978/4. sz. 222. Ha az előkalkuláció jóváhagyásától függően rendelt javítási munkát a vállalkozó az előkalkuláció jóváhagyása nélkül elvégzi, megtérítést jogszerűen csak a gazdagodás mértékéig követelhet [Ptk. 237. § (2) bek., 361. § (l)bek., 363. §(2) bek.]. (Legf. Bír. Gf. I. 31 184/1973. sz., BH 1974/2. sz. 78. — L. 500. sorszám alatt.) 223. Szocialista szervezetek egymás közötti viszonyában a jogalap nélkül gazdagodó fél a tartozatlan fizetés időpontjától késedelmi kamatot köteles fizetni annak a javára, akinek a rovására vagyoni előnyhöz jutott [Ptk. 301. § (1) és (3) bek., 359. § (2) bek., 361. § (1) bek., 364. §, 60/1970. (XII. 31.)PMsz. r. l.§(l)bek.]. A technológiai szerelési munkát végző alperes vállalkozó által készített számlát a felperes megrendelő 1971. augusztus 12-én kiegyenlítette annak ellenére, hogy az alperes 52 000 Ft összeget tévesen számlázott. A felek a téves számlázás tényét a 1971. december 18-án felvett jegyzőkönyvben megállapították, és az alperes az 52 000 Ft visszafizetését vállalta. Ez azonban nem történt meg, ezért a felperes az 1972. június 23-án megküldött újabb számla összegéből vonta le az 52 000 Ft-ot. Ezután a felperes az alperes ellen 1971. augusztus 13-tól 1972. július 12-ig terjedő időtartamra a kamat megfizetése iránt keresetet indított. Az alperes csupán a téves számlázás közös megállapításának a napjától, 1971. december 18-tól kezdődő kamatfizetési kötelezettségét ismerte el. Az első fokú bíróság az alperest csak az elismert kamat megfizetésére kötelezte, ezt meghaladó részében a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a 60/1970. (XII. 31.) PM sz. rendelet értelmében kamat csak pénztartozás késedelmes fizetése esetén jár. A túlfizetésből eredő tartozás után kamat nem jár. Az ilyen jellegű tartozás akkor válik 124