Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

műszaki felkészültséggel", továbbá „kellő műszerek nélkül" készült, ez azonban a vitatott kérdésben nem alkalmas az alperes szakvéleményének értékelésére, mert azt a kérdést, hogy az alperes milyen műszaki felkészültséggel és műszerekkel végezte a vizsgálatot, továbbá hogy megállapításai a gép akkori (1970. december 21-i) állapotának megfeleltek-e vagy sem, az első fokú bíróság nem vizsgálta, erre nézve bizonyítást nem folytatott, de ezt azért sem tette, mert ennek a kérdésnek az elbírálása nem is volt annak a pernek a tárgya. Az indokolásnak az említett megállapítása tehát az ennek ellentmondó fenti tények miatt sem fogadható el annak a bizonyítására,, hogy az alperes annak idején nem a gép akkori állapotának megfelelő vagy azt tévesen értékelő hibás szakvéleményt készített. A fentiekhez képest a felperesnek nem sikerült bizonyítania azt, hogy az alperes a megbízási szerződést vétkesen megszegte, továbbá hogy a felperes kára ebből származott volna. Az utóbb említett okozati összefüggés hiányával kapcsolatban az is megállapítható, hogy más ténybeli és jogi alapon nyugszik egyrészt az alperesnek a megbízási szerződés esetleges megszegéséből eredő kártérítési felelőssége és más alapon a felperesnek mint eladónak a mezőgazdasági termelőszövetkezettel mint a gép vevőjével szemben fennálló, jótállási hibán alapuló kártérítési felelőssége. A felperes jótállási hibán alapuló kárfelelősségét egyébként a bíróság az említett másik perben kirendelt szakértő véleménye alapján állapította meg, aki a gépnek olyan tulajdonságait, hibáit is vizsgálta, amelynek vizsgálatával a felperes annak idején az alperest meg sem bízta (pl. kúposság stb. vizsgálatával) és a kirendelt szakértő ezeknek az egyéb hibáknak a vonatkozásában is a csapágyazási hiba fennforgását látta valószínűnek. A felperes garanciális alapon nyugvó kártérítésben marasztalása tehát más ténybeli és jogi alapon történt, mint a jelen perben az alperesnek a megtérítési kötelezettség alóli mentesítése. A felelősség alóli mentesítésnek a kifejtettek szerint az az alapja: nincs bizonyítva az, hogy az alperes a megbízási szerződést vétkesen megszegte volna, továbbá az sem, hogy a felperes kára ilyen alperesi magatartással okozati összefüggésben volna. A kifejtettek szerint az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helyben kellett hagyni. (Legf. Bír. Gf. I. 30 939/1973. sz., BH 1974/2. sz. 81.) 2.3 A kártérítés mértéke 215. A szállítási szerződés késedelmes teljesítésével (a fizetett kötbéren felül) okozott kár mértékét nem érinti az a tény, hogy a megrendelő — a végtermékbe való beépítése után — a szolgáltatás tárgyát rendkívüli előnyösen, magas haszonnal exportálta [10/1966. (II. 14.) Korm. sz. r. 48. § (1) bek., 54. § (2) bek., Ptk. 358. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Gf. I. 30 177/1974. sz., BH 1975/5. sz. 236. — L. 441. sorszám alatt.) 216. A vállalkozási szerződéstől — általános elállási joga alapján — elálló megrendelő csak a kellően bizonyított elmaradt haszon megtérítésére 121