Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

legelése alapján alkalmazta az 50—50%-os kármegosztást, ezt az arányt egyébként a büntető eljárás során beszerzett szakvélemények is alátámasztják. A fentieknél fogva az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 857/1973. sz., BH 1974/1. sz. 39.) 214. A megbízottként eljárt szakértő a megbízóval szemben nem felel az eladott gép jótállási hibáiból eredő és helytelen szakvélemény adás címén érvényesített kárért, ha szakvéleményének elkészítése során az adott szakterületen elvárható módon végezte a vizsgálatot, s a szakvélemény és a kár között nincs okozati összefüggés [Ptk. 318. §, 339. § (1) bek., 351. § (l)bek.]. A felperes ellátó vállalat a perben nem álló mezőgazdasági termelőszövetkezetnek eladott esztergapad jótállási hibáiból eredően az utóbbinak bírósági ítélet alapján 54 000 Ft kártérítést fizetett. A keresetében ennek az összegnek és kamatainak megtérítésére kérte az alperes minőségellenőrző vállalatot kötelezni, mert álláspontja szerint a kárt helytelen szakvélemény szolgáltatásával az alperes okozta. A szakvélemény ugyanis nem állapított meg olyan (gyártási) géphibát, amely az átadáskor fennállott volna, ezért a felperes nem ismerte el a mezőgazdasági termelőszövetkezet jótállási igényét, aminek következtében — a gép kijavításának elhúzódása miatt — azt az előbbiek szerint megítélt kár érte. Ha a felperes a mezőgazdasági termelőszövetkezet igényét elismerte volna, a kár nem merült volna fel. Az említett ítélet megállapította, hogy az alperes által készített vélemény hibás volt. Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint a felperes nem is állította, hogy az alperes a megbízást nem teljesítette. A megbízás nem eredménykötelem. Miután az alperes a megbízás szerint szakvéleményt adott, nem járt el jogellenesen, tehát a kártérítés előfeltétele hiányzik. A felperes kárát nem az okozta, hogy az alperes jó vagy esetleg rossz szakvéleményt adott, hanem az, hogy minőséghibás gépet adott el. Az ítélet elleni fellebbezésében a felperes előadta, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet által ellene indított perben a jótállási felelősségével kapcsolatban a bíróság tényként állapította meg, hogy az alperes szakvéleménye nem kellő műszaki felkészültséggel készült. Az alperes felelőssége tehát a Ptk. 350. §-ának (1) bekezdése szerint is fennáll, mert a szakvéleményt nem a tőle elvárható gondossággal készítette el. — A fellebbezés nem alapos. Az első fokú ítélet indokolásának az a része azonban, amely szerint az alperes a megbízás értelmében szakvéleményt adott, ezért jogellenesen nem járhatott el, helyesbítésre szorul olyan értelemben, hogy egymagában a szakvélemény szolgáltatásának a ténye nem alkalmas és elegendő a kártérítés egyik előfeltételének, a jogellenességnek a kizárására. Lehetséges ugyanis, hogy a megbízott a szakvéleményt ha időben is, de egyébként nem megbízásszerűen, pl. nem az adott szakterületen ismert és megfelelő módszerekkel, eszközökkel végzett vizsgálatok alapján készítette el, tehát nem a szakértelme folytán elvárható tartalommal szolgáltatta. Ilyen esetben megállapítható lenne, hogy a szakértő a szerződést megszegte, mert nem a megbízó érdeke és utasítása szerint járt el [Ptk. 474. § (2) bek.]. Adott eset119