Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

elévülését nem állapíthatta volna meg, hanem a felperes javára érdemi határozatot kellett volna hoznia. — A fellebbezés alapos. A Ptk.-nak az elévüléssel kapcsolatban már a felszólításra vonatkozó rendelkezései nagymértékben megkönnyíteni kívánták a jogosult részére az igényérvényesítést. A Ptk. 327. §-ához kapcsolódó indokolás szerint „a felszólítás kétségtelenné teszi, hogy a jogosult nem kíván a jogáról lemondani". A GKT 72/1973. sz. állásfoglalása szerint a követelés elévülésének megszakításához elegendő, ha a felszólítás olyan adatokat tartalmaz, amelyek alapján a kötelezett meg tudja állapítani, hogy milyen jogviszonyból eredő, milyen követelésről van szó. A szóban levő ügyben a felperes az 1973. február 23-i keresetében előadta, hogy az alperes elállási nyilatkozatával meghiúsított szerződésének teljesítése érdekében beszerzett, de immár be nem szerelhető, feleslegessé vált célanyagok ellenértékét követeli. Ilyen közlés alapján az alperesnek nem lehetett kétsége a felperes követelésének ténybeli és jogi alapja felől, valamint a tekintetben, hogy „a jogosult nem kíván jogáról lemondani". Ez a közlés abban az esetben is megszakította volna az igény elévülését, ha azt a felperes csupán felszólítás formájában tette volna. A felperes azonban nem felszólítást küldött, hanem keresetet (Pp. 121. §) indított, amely tartalmilag az előbb említett valamennyi követelménynek megfelel. Ez a kereset a felperes igényének elévülését a Ptk. 327. §-a értelmében mindenképpen megszakította. Az a tény, hogy a felek utóbb az eljárás szüneteltetését kérték, majd a felperes az újra felvett eljárásban követelésének a keresetben meghatározott jogcímét megváltoztatta, a törvény indokolásában kiemelt jogpolitikai cél — az igényérvényesítés megkönnyítése — szem előtt tartásával semmiképpen sem érinthette a korábbi keresetindítás hatályát. A kellő időben előterjesztett — ténybelileg és a jogalap szempontjából megfelelően konkretizált — keresetnek az elévülést megszakító hatályát nem szüntetheti meg a jogcím későbbi megváltoztatása. Az első fokú bíróság az elévülés megállapítása miatt nem folytatott le bizonyítási eljárást a felperes igényének alapossága, illetve összegszerűsége tekintetében. Minthogy pedig a kifejtettek szerint a követelés nem évült el, az eddig teljes mértékben mellőzött bizonyítási eljárást le kell folytatni, és annak eredményétől függően érdemi határozatot kell hozni. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az ügy újabb tárgyalását és újabb határozat hozatalát rendelte el. (Legf. Bír. Gf. V. 31 659/1974. sz.. BH 1975/9. sz. 425.) 191. Gazdasági perben a perbehívásnak a perbehívott személlyel való közlése az utóbbival szemben abban az esetben is megszakítja az elévülést, ha a perbehívott a perbehívást nem jogadja el. A Pp. 58. §-a szerint az a fél, aki pervesztesége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni, ezt a harmadik személyt az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig perbehívhatja. Perbehívással a beavatkozó és a perbehívott is élhet. A Ptk. 327. §-ának (1) bekezdése szerint a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá 106