Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

A felperes olyan gépek és készülékek előállításában vett részt, amelyeket önállóan, egyedül nem, hanem csak a dolgozótársai közreműködésével lehetett elkészíteni. A munkáját a munkáltató olyan telephelyén végezte, ahol a munkáltatóval munkaviszonyban álló más dolgozók is végezték - a felperessel együttműködve - a munkájukat. Ezért a felperes munkabérigényének elbírálásánál a bedolgozók foglalkoztatására vonatkozó jogszabályt nem lehet alkalmazni. A felperes rendszeres munkát végzett az alperes telephelyén. A munkájáért díjazást nem kapott. Az Mt. 44. §-a szerint a végzett munkáért díjazás jár. Ez egyben azt is jelenti amint erre az Mt. indokolása is rámutat -, hogy a munkaviszony keretében végzett díjazás nélküli munka tilos. Közömbös tehát, hogy a munkáltató számára gazdasági eredménnyel járt-e a dolgozó munkavégzése. Mindezekre figyelemmel a felek munkaszerzó'désének 4. pontja, amelynek értelmében a felperest munkabér csak az általa elvégzett munkának a megrendelő által történt átvétele után illeti meg, az Mt. 22. §-ának (3) bekezdése értelmében érvénytelen, mert a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. A munkaszerződés részleges érvénytelensége esetén a szerződés tartalma a jogszabálynak megfelelően alakul. Az Mt. 45. §-ának (1) bekezdése szerint a munkabér megállapításának alapjául szolgáló bértételeket, az alkalmazható bérrendszereket a munkaviszonyra vonatkozó szabályok határozzák meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozók munkájának díjazásáról a felek munkaszerződésének hatályban léte ideje alatt a 4/1981. (II. 26.) MÉM-MüM együttes rendelet rendelkezett. A munkaügyi bíróság akkor járt volna el helytállóan, ha e rendelet szabályainak alapulvétele mellett meghatározza a felperesnek járó munkabér összegét, és az alperest kötelezi ennek megfizetésére a már kifizetett munkabérelőleg beszámításával. A per adatai szerint a felperes a munkája végzésénél a saját gépeit és szerszámait használta. A felperes az ezek használatáért járó - a perben rezsiköltségnek nevezett ellenérték iránti igényét is érvényesítette. A munkaügyi bíróság az ítéletében a felperes erre irányuló keresetét is elutasította, az idevonatkozó döntését azonban nem indokolta meg. Helyes álláspont mellett a gépek és szerszámok használatáért a felperest ellenérték illeti meg. A táppénz iránti igénnyel kapcsolatban akkor járt volna el helytállóan a munkaügyi bíróság, ha a kereseti kérelem e tárgyában a pert megszünteti, mert a táppénz iránti igény a bíróság előtt nem érvényesíthető. A jogerős ítélet ezzel ellentétes álláspontja törvénysértő. (M. törv. I. 10 123\1985. sz., BH 1986/3. szám 120.) d) A'munkaszerződés módosítása 19. Szakközépiskolában elméleti tantárgyakat oktató tanár gyakorlati tantárgyakat oktató pedagógusként való beosztása a munkaszerződés módosításának minősül [Mt. 24. §, 14/1976. (XII. 1.) MüM-OM r. 5. § (1) bek., 6. § (3)-(4) bek., 6/1967. (VII. 27.) OM-MüM r. 10. § (2) bek., I. sz. mell, 8/1982. (VI. 1.) MM r. 1. § (l)-(2) bek., 2. § (1) bek., 4. § (1) bek.]. A felperes 1975. szeptember 15-től mérnök-tanárként áll az alperes alkalmazásában. A Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának elektronikai technológiai szakán, majd a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának mérnök-tanár szakán szerzett diplomát. 26