Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

nem követelhet kártérítést balesete esetére. A perbeli esetben a rendező szerv, egyesület nem a felperes, hanem a bulgáriai illetőségű szerv, egyesület volt. A felperes tehát erre a nyilatkozatra kellő alappal nem hivatkozhat. A megyei bíróság álláspontja szerint a döntőbizottság, illetőleg az első fokú bíróság által megítélt 100000 forint kártérítés arányban áll az alperest ért sérülés következményeivel, ezért annak mérséklésére nincs lehetőség. Azt is mérlegelte a megyei bíróság, hogy az alperes a CSÉB-biztosítás alapján 90 000 forintot, a Motorsport Szövetség biztosítása alapján pedig 60 000 forintot kapott balesete kapcsán az Állami Biztosítótól, de ezek a biztosítások sem mentesítik a felperest a kárért való felelősség alól, és ezen összegek figyelembevételével is reális a megítélt kártérítés. A megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján. (Csongrád Megyei Bíróság 2. Mf. 20 034/1985. sz., BH 1985/7. szám 290.) ae) A felelősség alóli kimentés és a dolgozó vétkes közrehatása 196. A dolgozó magatartása akkor vezet a munkáltatónak az Mt. 62. §-ának (1) bekezdésén alapuló felelőssége alóli mentesülésre, ha a kárt 7 függetlenül attól, hogy az okozás vétkes volt-e vagy sem - kizárólag a dolgozó maga okozta és az a munkáltató részéről elháríthatatlan volt. Ha a kár bekövetkezése nem kizárólag a dolgozó magatartására vezethető vissza, hanem abban olyan ok is közrehatott, amely a munkáltató működési körébe esik, vagy bár azon kívül esik, de a munkáltató részéről objektíve elhárítható volt, a munkáltató a felelősség alól nem mentesülhet. Ez esetben kármegosztás alapjául csak a dolgozó vétkes magatartása szolgálhat. (AzMK72., 109. és 118. számú állásfoglalással módosított MK 29. számú állásfoglalás c) pontja. Indokolása MEH 1988. 44. o.) 197. a) A dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének munkaviszonya keretében történő olyan megsértése esetén, amelynek bekövetkezésében a dolgozó vétkes magatartása is közrehatott [Mt. 62. § (2) bekezdésének második mondata], a munkáltatónak az Mt. 62. §-ának (1) bekezdésén és az Mt. V. 83. §-ának (1) bekezdésén alapuló felelősségének mérve nem aszerint alakul, hogy a munkáltatót is terheli-e vétkesség, s ez milyen arányban áll a dolgozó vétkességével. A kárviselés arányát az dönti el, hogy a dolgozó vétkes közrehatása milyen mérvű volt. A dolgozó vétkessége súlyának és ehhez képest a kárviselés arányának meghatározásánál azonban jelentősége van annak, hogy a munkáltató a kár bekövetkezésében maga is vétkes magatartásával hatott közre. b) A munkáltatónak a baleseten és foglalkozási megbetegedésen kívül egyéb megbetegedésért az Mt. V. 83. §-ának (2) bekezdésén alapuló felelőssége fennállása esetén a kár megosztásának akkor van helye, ha a betegség bekövetkezésében, illetve annak súlyosbodásában vétkes magatartásával a dolgozó is közrehatott. Ez esetben a kárnak azt a részét, amely a vétkes magatartásból származott, a dolgozó maga köteles viselni. (Az MK 110. és 118. számú állásfoglalással módosított MK 31. számú állásfoglalás. Indokolása MEH 1988. 49. o.) 198. A dolgozónak az a magatartása, amellyel a munkáltatót sújtó nagyobb kár bekövetkezését akarja elhárítani, s eközben maga is vét a munka biztonságos végzésére vonatkozó előírások ellen, üzemi baleset esetén általában nem tekinthető a dolgozó vétkes közrehatásának [Mt. 62. § (2) bek.]. A felperes 1964-től dolgozott az alperes alkalmazásában, lakatos munkakörben. 208