Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

i) Fegyelmi vétség 131. I. Ha a dolgozó az alkoholszonda-vizsgálat elvégzését megtagadja, ez önmagában is alkalmas lehet fegyelmi vétség megállapítására. II. Az alkoholszonda-vizsgálat elvégzését megtagadó dolgozó a munkavégzéstől eltiltható, és emiatt jogszerű a munkabérének a megvonása is az eltiltás időtartamára. III. Ha a dolgozó az alhoholszonda-vizsgálat pozitív eredményének helytállóságát vitatja, ennek felülvizsgálata érdekében véralkohol-vizsgálatot kérhet. (Az MK139. számú állásfoglalással módosított MK122. számú állásfoglalás. Indokolása MEH1988.111. o.) 132. Fegyelmi felelősség törvénysértő megállapítása mozdonyvezetővel szemben. A szabályszerű jelzéssel menesztett vonatot a vezetője a menetrendnek megfelelő időpontban újabb jelzés nélkül megindíthatja (Mt. 55. §). Az alperes 1975. július 28-tól a felperes alkalmazottja, 1978 augusztusától mozdonyvezető' munkakörben dolgozik. 1984. május 11-én a B.-ről P.-re közlekedő 38027 számú vonatot vezette, a vezető jegyvizsgáló T. I. volt. £. állomáson az utasok le- és felszállása után T. I. - kézfeltartással - menesztette a v onatot. Az alperes a motorvonat vezető állásának ablakából kinyújtotta a karját, az órájára mutatott, és jelezte, hogy a menetrend szerinti induláshoz még egy perce hiányzik. Ezt T. I. tudomásul vette. A vonat indulásának időpontjában az alperes a visszapillantó tükörből meggyőződött arról, hogy a vonat közelében nincs mozgás, hangjelzést adott, az ún. Bz szerelvény ajtózáró szerkezetét bekapcsolta, és indított. Az elindulástól számított 100 méteren belül valaki meghúzta a vészféket, mert T. I. lemaradt a vonatról. A felperes üzemviteli főnökhelyettese az 1984. június 25-én hozott fegyelmi határozatával öt hónap időtartamra havi 180 forinttal csökkentette az alperes személyi alapbérét. Azt rótta a terhére, hogy a vonat indításakor megszegte az F/2, sz. Utasítás 987. pontjában foglaltakat, mert csak „kétségbevonhatatlan felhatalmazás után indíthatta volna el a vonatot". Súlyosító körülményként értékelte az 1982. évben kiszabott szigorú megrovás és áthelyezés fegyelmi büntetéseket, enyhítőként a kiskorú gyermekét. Az alperesnek a munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott kérelme a fegyelmi határozat hatálytalanítására irányult, mert álláspontja szerint nem követett el fegyelmi vétséget. A munkaügyi döntőbizottság hatálytalanította a fegyelmi határozatot. Ezt azzal indokolta, hogy a jegyvizsgáló nem érvénytelenítette a saját menesztési utasítását, ennek ellenére lelépett a vonat lépcsőjéről, és a vonatot fűtési probléma miatt elhagyta. Erről az alperes nem tudott. T. I. magatartásáért nem hibáztatható. A felperes a keresetlevelében kérte a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatását és a fegyelmi határozat hatályban tartását. A munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és az alperes kérelmét elutasította. Álláspontja szerint az alperesnek kötelessége lett volna a menetrend szerinti indulási időben a vezetőfülkéből kihajolva meggyőződni arról, hogy a szerelvény mellett nincs mozgás és a jegyvizsgáló ismételt menesztésének bevárása után a vonatot biztonságosan elindítani. Az F/2, sz. Utasítás 917. pontjában foglaltak szerint a motorvezető az induló, továbbá a megállás után induló vonat elindítása előtt köteles személyesen meggyőződni arról, hogy a vonatát menesztették-e, és a jelző továbbhaladást engedélyező jelzés az Ő vonata által használt vágányhoz tartozik-e. 141