Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

vajcsapdát" helyezett el. „A csapda realizálása során a gimnázium tantestületének valamennyi tagját UV fényben megvilágították. A megvilágítás alkalmával kizárólag L. J. tanár kezén, arcán észlelték a lumineszkáló fényt. Ezt követően vizsgálatot folytattak L. J. lakásán, ahol néhány használati tárgyon szintén észlelhető volt a lumineszkáló fény. L. J. tanár kijelentette, hogy az észlelt fényelváltozások az általa használt Glycosept nevű gyógyszertől származnak. A fényelváltozást mutatott tárgyak vizsgálatát a BM ORFK Bűnügyi Technikai Intézet vegyi szakértője végezte el, aki egyértelműen megállapította a vizsgálat során, hogy a rendelkezésre bocsátott tárgyakon vegyi tolvajcsapdától származó szennyeződést nem talált." Az alperes 1985. május 17-én hozott határozatával a felperes ellen indult fegyelmi eljárást arra hivatkozással szüntette meg, hogy a fegyelmi vétség elkövetése nem volt bizonyítható. A felperesnek a munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott kérelme a fegyelmi eljárást megszüntető határozat indokolásának megváltozatatására irányult, mert egyértelműen bebizonyosodott, hogy a munkahelyi lopást nem ő követte el. A más munkahelyre való kirendelését azért sérelmezte, mert ez fenntartotta a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúját. A munkaügyi döntőbizottság hatásköre hiányára hivatkozással megszüntette az eljárást. A határozat megváltoztatása iránt a felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, és ebben fenntartotta a kérelmében foglaltakat. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásának lényege szerint az alperes a felperessel szemben fegyelmi eljárást indított, és állásából felfüggesztette. A felfüggesztéshez nem szükséges, hogy a fegyelmi vétség elkövetésére vonatkozó konkrét bizonyíték már rendelkezésre álljon. Az ismeretlen tettes ellen indult nyomozást megszüntető jogerős határozat kizárta annak lehetőségét, hogy a tanári szobába idegen személy hatolt be. A pénzlopásokat csak „belső személy" követhette el, a kihallgatott tanúk azonban nem tudtak a bűncselekmény elkövetőjére konkrét adatokat, bizonyítékokat szolgáltatni. Ezért az alperes helytállóan szüntette meg a felperessel szemben indított fegyelmi eljárást bizonyítékok hiányára történő hivatkozással. A más munkahelyre történt kirendelés sem ütközik jogszabályi tilalomba, mert az Mt. 35. §-ának (3) bekezdése szerint a dolgozó köteles ideiglenesen munkát végezni az állandó munkahelyén kívül és más munkáltatónál is. Ez a kirendelés nem haladta meg a három hónapot, és a felperes tanári beosztására, korára, addigi munkavégzésére nem járt aránytalan sérelemmel. A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. 55. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegő dolgozóval szemben szabható ki fegyelmi büntetés. Következésképpen a fegyelmi eljárás megindításának, a fegyelmi felelősségre vonásnak fegyelmi vétség esetén van helye. Amennyiben a fegyelmi eljárás során bebizonyosodik, hogy a fegyelmi vétséget a dolgozó nem követte el, az eljárást meg kell szüntetni. A megszüntető határozat ilyenkor felmentő jellegű, és azt fejezi ki, hogy a megindított eljárás is alaptalan volt. A fegyelmi eljárásnak bizonyítottság hiányában történő megszüntetése fenntartja annak feltételezett, de alá nem támasztható gyanúját, hogy a cselekményt mégis a dolgozó követte el. Az adott esetben az alperesnek a felperes ellen folyamatba tett fegyelmi eljárását és állásától való felfüggesztését elrendelő intézkedést az alapozta meg, hogy a városi rendőrkapitányság által az iskola tanári szobájában elhelyezett „tolvajcsapda" eltűnése után a felperes kezén, arcán és egyéb tárgyain észleltek lumineszkáló fényt. A vegyész139