Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

126. A munkáltató a dolgozót, a szövetkezet (ipari, mezőgazdasági termelőszövetkezet stb.) a tagot, illetve alkalmazottat munkaviszonyban, illetőleg tagsági viszonyában elkövetett fegyelmi vétség miatt - a korábbi munkáltató kérésére - felelősségre vonhatja, ha ennek jogszabályi feltételei fennállanak. (Az MK 118. számú állásfoglalással módosított MK 65. számú állásfoglalás. Indokolása MEH 1988. 73. o.) g) Fegyelmi eljárás 127. A dolgozó halála esetén az ellene folyamatban levő fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A dolgozóval szemben kiszabott még nem jogerős és végrehajthatóvá nem vált fegyelmi büntetés a dolgozó halálának fényénél fogva hatálytalanná válik. A dolgozó jogutóda a fentiek szerint hatálytalanná vált büntetést kiszabó fegyelmi határozatot nem támadhatja meg. A fentiek megfelelően irányadóak arra az esetre is, amikor a dolgozóval szemben a fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás mellőzésével [Mt. 56. § (2) bekezdés] szabták ki. (Az MK 118. számú és az MK 139. számú állásfoglalással módosított MK 63. számú állásfoglalás. Indokolása MEH 1988. 72. o.) 128. A dolgozó büntetőjogi és munkajogi felelőssége független egymástól. Ha a dolgozó terhére rótt fegyelmi vétség bűncselekményt is megvalósít, a dolgozó fegyelmi felelősségre vonása szempontjából közömbös, hogy a büntetőeljárás milyen eredménnyel végződik. Csupán a büntetőeljárásra tekintettel a fegyelmi határozattal kapcsolatban indult per felfüggesztésének általában nincs helye [Mt. 55. §, Pp. 152. § (1) bek.]. A felperes az élelmiszerosztály húsrészlegének vezetőjeként dolgozott az alperes alkalmazásában. Az alperes a fegyelmi határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta a felperest. Vétkes kötelezettségszegésül a terhére rótta, hogy mint az áruház élelmiszerosztálya húsrészlegének vezetője 1987. április hónapban külön ládákban gyűjtött és lesózott marhahús szeleteket részben ellenérték befizetése nélkül, részben pedig jogszabályellenes módon megállapított ár fizetése mellett az üzletből elvitt. A három láda húst a fia részére adta át, aki kisiparosként húskészítményeket állít elő, és árut szállít az alperesi áruház részére. Az 1987. április 28-ig összegyűjtött két láda húsból egy láda értékét - 1550 forintot - fizette be, május 8-án pedig 29 kg húst adott át a fiának, de csak 15 kg-nak megfelelő 750 forint összeget fizetett be. Ez utóbbi esetben a befizetésre is csak azt követően került sor, hogy az áruház igazgatója erre felszólította. A fegyelmi eljárás lefolytatása során még 23,5 kg összegyűjtött húst találtak, amelyet azonban selejtezni kellett, mert megromlott. Az elbocsátást kiszabó fegyelmi határozat hatálytalanítása iránt a felperes kérelemmel élt a munkaügyi döntőbizottsághoz, amelyet a döntőbizottság a határozatával elutasított. A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevelében a fegyelmi büntetés enyhítését kérte. A munkaügyi bíróság a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást folytatott, a bejelentett tanúk egy részét meghallgatta. Az eljárás során az alperes bejelentette, hogy a felperes ellen büntető feljelentést is tett, mely miatt a büntetőeljárás folyamatban van, annak tárgya, hogy a felperes az étterem vezetői részére nagyobb mennyiségű húst adott át, amelynek ellenértékét nem fizették meg. A munkaügyi bíróság az alperesi előadásra tekintettel megállapította, hogy a munkaügyi per kimenetele a felperes ellen folyamatba tett büntetőeljárás eredményétől függ, ezért az eljárást felfüggesztő végzést hozott. A munkaügyi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. 136