Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

peresek a kollektív szerződés szerint teljesítették a jutalékfeladatot, de a szennyvíz­bírsággal kapcsolatos indokolatlan költségemelkedés miatt 30%-kal csökkenteni kellett a jutalék összegét. A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A felperesek a kereseti kérelmükben arra hivatkozással kérték az 1984. évre járó, alapbérük 10%-át kitevő' prémium kifizetését, hogy a jövedelemérdekeltségű rend­szerben üzemelő üzletben teljesítették a prémiumkifizetési feltételeket. A egyes kereskedelmi egységek jövedelemérdekeltségű üzemeltetéséről szóló 57/1982. (X. 22.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 18/1982. (X. 22.) BkM rendelet 3. §-a szerint a jövedelemérdekeltségbe vont dolgozókkal a gazdálkodó szervezet leg­feljebb 5 évre írásban megállapodást köt. A megállapodás a munkaszerződés részét képezi. A R. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a jövedelemérdekeltségű dolgozók alap­bérben és az üzlet eredményes működésétől függően prémiumban, továbbá az ered­ménykövetelmény túlteljesítése esetén annak meghatározott hányadában részesülnek. A dolgozót jutalék nem illeti meg. A R. 4.§-a (2) bekezdésének előírásai szerint a gazdálkodó szervezet az üzlet részére eredménykövetelményt határoz meg. Ennek tartalmát és számítási módját a megálla­podásban rögzíti. Az eredménykövetelmény teljesítésekor a dolgozók részére a megállapodásban meg­határozott összegű prémiumot kell kifizetni. A prémium bérjellegű juttatás. Ha az eredménykövetelményt az üzlet nem teljesíti, a prémium arányosan vagy a megálla­podásban meghatározott mértékben csökken [R. 4. § (3) bek.]. A munkaügyi bíróság a per érdemi elbírálása során nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a felperesek jövedelemérdekeltségű üzletben dolgoznak, ezért követelésük csak prémium kifizetésére irányulhat. Nem szerezte be a peres felek között létrejött megállapodást az üzlet jövedelemérdekeltségű rendszerbe való átadás-átvételéről. A megállapodás tartalmának ismerete nélkül a perben nem lehet érdemi döntést hozni. Mellőzhetetlen a megállapodásnak a perben kirendelt szakértő rendelkezésére bocsátása. A szakértő csak a megállapodás ismeretében képes értékelni, hogy a fel­peresnek az előírt nyereségtervet, eredménykövetelményt teljesítették-e. Minthogy ennek a lényeges kérdésnek a vizsgálata a munkaügyi perben elmaradt, az ítélet meg­alapozatlan. A megállapodás tartalmának értékelésekor nem hagyható figyelmen kívül a 7006/1982. (KÉ 29.) BkM irányelv előírása sem. Eszerint a megállapodásnak ki kell terjednie a prémium mértékének és kifizetésének feltételeire, az üzleti eredmény tar­talmára, számításának módjára és az eredménykövetelmény mértékére. A munkaügyi bíróság ítélete egyúttal törvénysértő is, mert a döntését a kollektív szerződésnek a jogszabállyal ellentétes előírására alapította. A kollektív szerződés ugyanis az egységet is mint olyant sorolta fel, amelynek vezetői meghatározott felté­telek teljesítése esetén jutalékban részesíthetők. A kollektív szerződésnek ez a rendelkezése a R. 4. §-ának (1) bekezdésére figyelem­mel érvénytelen. A jutalékrendszerről szóló 21/1979. (XII. 6.) BkM rendelet 2.§-ának (1) bekezdése ugyancsak kizárja a jövedelemérdekeltségbe vont dolgozókat a jutalék­ból. A munkaügyi bíróság akkor járt volna el helytállóan, ha a kollektív szerződés törvénysértő rendelkezését - figyelemmel a 6/1985. (IV. 13.) ME rendelettel módosí­tott 20/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 7.§-ának (2) bekezdésére, jelzi a munkáltatónak. (M. törv. II. 10 305(1985. sz., BH 1986(9. szám 386.) 100

Next

/
Thumbnails
Contents