Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)
A felperesek kérelmet terjesztettek elő a munkaügyi döntőbizottsághoz, és igényelték a prémiumelőleg visszafizetése alóli mentesítésüket arra hivatkozva, hogy a megalapozatlan terv miatt év közben kérték annak módosítását. A munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította a kérelmet, ami ellen a felperesek a kérelemmel azonos tartalmú keresetlevelet terjesztettek elő a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság az ítéletével mentesítette a felpereseket a prémiumelőleg visszafizetésének kötelezettsége alól. Megállapította, hogy a felperesek jogosan kérték a szerződés módosítását, és hivatkoztak a forgalom szerkezetének lényeges arányeltolódására. Az alperes ez elől elzárkózott, ezért viselni tartozik a teljesítésből eredő kockázatot. A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az egyes kereskedelmi egységek jövedelemérdekeltségű üzemeltetéséről szóló 57/1982. (X. 22.) MT rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint jövedelemérdekeltségű az az üzlet, ahol a vezető a gazdálkodó szervezet által meghatározott önállósággal irányítja a forgalmat és a gazdálkodást, továbbá az üzleti gazdálkodás eredményéből a vezető és a jövedelemérdekeltségű üzemeltetésre vállalkozó dolgozók - munkabéren felül is - közvetlenül részesednek. E rendelet végrehajtásáról szóló 18/1982. (X. 22.) BkM rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint a jövedelemérdekeltségű dolgozók alapbérben és az üzlet eredményes működésétől függően prémiumban (a továbbiakban együtt: munkabér), továbbá az eredménykövetelmény túlteljesítése esetén annak meghatározott hányadában részesülnek. A dolgozót jutalék nem illeti meg. A felek megállapodása szerint a felperesek 100 000 forint prémium kifizetésére akkor váltak volna jogosulttá, ha a megállapodásban rögzített 2 millió forint eredménykövetelményt elérik. A felperesek a szerződésben vállalt eredményt nem érték el, mert az értékesítési feltételek tekintetében lényeges változás következett be. Az értékesítési feltételekben bekövetkezett lényeges változás alapul szolgált arra, hogy a felperesek a megállapodás módosítását kezdeményezzék. A felperes ezt 1985. október 15-én kelt írásbeli kérelmükkel igényelték is, ez elől azonban az alperes elzárkózott. Téves azonban a bíróságnak az az álláspontja, hogy emiatt az alperesnek kell viselnie a teljes kockázatot. A jövedelemérdekeltségű üzemeltetés a dolgozók oldaláról is vállalkozási jellegű tevékenység, amely kockázati elemeket tartalmaz, adott esetben az üzleti veszteség következményeit nekik is viselniük kell. Minthogy a megállapodás 8. pontja szerinti szerződésmódosítás lehetősége nemcsak az eredménykövetelmény mérséklését, hanem a kitűzött prémium csökkenését is jelenthette volna, a szerződésmódosítástól való elzárkózás nem feltétlenül valósítja meg a joggal való visszaélést. Másrészt a felek között létrejött megállapodás biztosította a kitűzött prémium 50%-át arra az esetre is, ha a felperesek nem teljesítik az eredménykövetelményt. Az alperes csak az 50% felett kifizetett előlegrészt követelte vissza, tehát a felperesek hozzájutottak a realizált eredménnyel arányos prémiumhoz, és ezért a visszafizetésre kötelezés ellen előterjesztett kérelmük, valamint a kereseti kérelmük megalapozatlan volt. (M. törv. II. 10 341/1986. sz., BH1987/12. szám 457.) 93. Kisszövetkezet magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozójának prémiuma a prémiumfeladat teljesítése esetén nem csökkenthető és nem korlátozható a kisszövetkezet gazdálkodását érintő mulasztás címén [Mt. 55-56. §, Mt. V. 88. § (1) bek., 17/1984. (XI. 5.) ÁBMH rend. 5. § (1) bek., 18/1984. (XI. 5.) ÁBHM rend. 1., 2., 3., 4. §]. 97
