Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

ELŐSZÓ 1985-ben jelent meg a Munkajogi Döntvénytár 3. kötete, amely az 1979. január l-jétől 1984. december 31-ig terjedő időben közzétett, a munkaügyi, a szövetkezeti jogi és a társadalombiztosítási jogalkalmazás körébe tartozó kollégiumi állásfoglalásokat, tanácselnöki értekezletek állásfoglalásait és elvi irányításra alkalmas határozatokat (eseti döntéseket) tartalmazza. Öt év telt el a Döntvénytár 3. kötetének lezárása óta. Ez idő alatt a Bírósági Határozatokban újabb kollégiumi állásfoglalások és jelentős számú új elvi iránymutatást tartalmazó határozat (eseti döntés) jelent meg. A szerkesztő bizottság az elméleti és gyakorlati jogászok, valamint a munkaügyi döntőbizottságok körében ismételten megnyilvánuló kívánságnak tesz eleget, amikor a Munkajogi Döntvénytár 4. kötetében közrebocsátja ezeket a határozatokat. Az új Döntvénytár kézirata eredetileg négy év (1985-1988) anyagát ölelte fel. A szerkesztő bizottság a kézirat leadása után eleget tett a Kiadó azon kérésének, hogy a Döntvénytár új kötetébe utólag kerüljön „bedolgozásra" az időközben befejezett 1989. év anyaga is. Ezt azonban - az idő rövidsége és technikai okok miatt - nem az egyes fejezeteknél, hanem a kötet végén, új negyedik részként tudtuk elhelyezni. A könnyebb eligazodás érdekében azonban témánként ezt is csoportosítottuk. Egyes határozatokat az elvi kérdést kiemelve csak lerövidítve közlünk. Ezek szerint az új kötet az 1985-1989. években a Bírósági Határozatokban közzétett elvi jelentőségű határozatokat tartalmazza. Szerkesztésénél, feldolgozási rendszerének meghatározásánál követi a 3. kötetben alkalmazott - és a gyakorlati tapasztalatok szerint jól bevált - beosztást, amely alkalmazkodott a jogrendszer tagozódásához és az egyes jogágak kereteihez. A Döntvénytár legújabb kötete - a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma ügykörének megfelelően - ezúttal is három főrészből áll. Az első részben a munkajoggal, a második részben a szövetkezeti tagsági vitákkal, míg a harmadik részben a társadalombiztosítási joggal kapcsolatos jogalkalmazási gyakorlatot ismerteti. A Döntvénytár szerkezete a kialakult gyakorlatnak megfelelően jól áttekinthető. A munkajoggal foglalkozó részében követi a Munka Törvénykönyve fejezeteit és ezen belül egyes szakaszait. A szövetkezeti és a társadalombiztosítási jogalkalmazással foglalkozó rész összeállítása is hasonló szempontok i>yelembe vételé vei készült el. Ennél fogva megfelel mind a tudományos igényeknek, mind a jogalkalmazók kívánalmainak, de felvilágosítást nyújt a munkaügyi döntőbizottsági tagok és a bírósági gyakorlat iránt érdeklődő dolgozók részére is. A Munkaügyi Kollégiumnak és Tanácselnöki Értekezletének állásfoglalásait a Döntvénytár nem összegyűjtve, hanem fejezetenként tartalmazza. így egy-egy rész teljes eligazítást és összefüggő tájékoztatást nyújt. Mivel a közelmúltban került közzétételre a Munkaügyi Elvi Határozatok (MEH) újabb kötete, s az a kollégiumi és a tanácselnöki értekezlet állásfoglalásait teljes terjedelmében tartalmazza, a szükségtelen ismétlések elkerülése és a Döntvénytár terjedelmének lerövidítése érdekében ezút7