Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

hogy a munkáltató felmondásának jogosságát olyan új felmondási okra alapítsa, amelyet az írásbeli felmondásában az Mt. 26. §-ának (2) bekezdésében megszabott módon nem közölt. Ebből következik, hogy a munkáltató által eredetileg közölt felmondási okon, illetve okokon felül további felmondási okot a munkaügyi vita során bizonyítani nem íehet. Erre csak újabb munkáltatói felmondás alapján újabb munkaügyi vitában kerülhet sor. IV. Az Mt. 2. §-ának (2) és (3) bekezdése egyebek között kimondja, hogy a törvényben megállapított jogokat társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, és tilos a joggal való visszaélés. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a Munka Törvénykönyvén alapuló jogot nem lehet olyan célból gyakorolni, amely ellentétbe kerül a jog által szolgálni hivatott társadalmi céllal. Mindez a munkáltatói felmondási jog gyakorlására is irányadó. Ehhez képest az egyébként fennálló munkáltatói felmondási jog gyakorlása is jogellenessé válik abban az esetben, ha bizonyítottan társadalmi rendeltetésével össze nem férő célból esetleg ártó szándékkal, bosszúból, zaklatásszerűén gyakorolták, illetve nyilvánvalóan ilyen eredményre vezet. A dolgozó panaszára azért ilyen esetben a munkáltatói felmondást az Mt. 29. §-a alapján hatálytalanítani kell. A munkáltató felmondási jogával való visszaélés különösen abban az esetben állapítható meg, amikor a dolgozó a munkáltató működésével, illetve vezetésével kapcsolatban bíráló észrevételeket tett, s a körűimények arra mutatnak, hogy a vele közölt — egyébként szabályszerű — munkáltatói felmondás a bírálatával összefügg. Ha tehát a munkaügyi vitát elbíráló szerv ilyen esetben megalapozott meggyőződést szerzett arról, hogy a munkáltató a felmondást a dolgozó jogos bírálata után, annak mintegy következményeként közölte, a felmondást a fentiek értelmében hatálytalanítani kell. A munkáltató ugyanis nem azért kapta a felmondás jogát, hogy ennek révén elfojtsa a dolgozók véleménynyilvánítását, s eltávolítsa azokat, akik bírálatukkal, közérdekű észrevételeikkel és ténykedésükkel hozzá kívánnak járulni a munkáltató működésének megjavításához és a hibák és visszaélések feltárásához. (MK 118. számú állásfoglalással módosított MK 95. számú állásfoglalás.) 75. í. Ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a munkáltatónál és emiatt a felmondás indokolása nem kötelező, a dolgozó kérésére a felmondást meg kell indokolni. A dolgozó a felmondás indokainak közlése iránti kérelmét a kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltéig, ha pedig a felmondás érvényességével kapcsolatban munkaügyi vita indult, annak jogerős befejezéséig terjesztheti elő. A munkáltató a közlési kötelezettségének a körülményekhez képest a legrövidebb időn belül köteles eleget tenni. Ha a felmondással kapcsolatban munkaügyi vita indult, a munkáltató a közlési kötelezettségének annak az eljárásnak a tartama alatt tehet joghatályosan eleget, amely eljárásban a dolgozó a felmondás indokainak közlése iránti kérelmét előterjesztette. II. Ha jogszabály rendelkezése értelmében a felmondás indokolása mellőzhető, és a munkáltató ezzel a jogával élve nem indokolta meg a felmondást, a dolgozónak a felmondás hatálytalanítása iránt azon az alapon elő85