Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

Tekintettel arra, hogy az Mt. V. 19. §-ának (4) bekezdése alapján teljesítendő áthelyezés esetén a dolgozó nőt korábbi munkakörében akkor sem lehet tovább foglalkoztatni, ha a felajánlott új munkakört nem fogadja el, nagy súlyt kell helyezni a felek kölcsönös együttműködési kötelezettségére [Mt. 2. § '(4) bekezdés]. Ennek alapján a munkáltató köteles adott esetben több munkakör felajánlásával, illetve a munkakörülmények egyéb vonatkozású módosításával s a dolgozó nő terhességével, illetve anyaságával összefüggő és az egészségügyi követelményeken túlmenő körülmények figyelembevételével is messzemenő erőfeszítéseket tenni a dolgozó nő számára elfogadható új munkakör biztosítására. Természetesen, ha a dolgozó nő (terhes nő) áthelyezése közös megegyezéssel ilyen hosszabb munkaidejű munkakörbe történik, és keresete ennek ellenére nem érné el az előző átlagkeresetét, a szülést követő hatodik hónap elteltéig korábbi átlagkeresetére ekkor is jogosult. A dolgozó nőtől pedig együttműködési kötelezettsége alapján elvárható, hogy a neki (fentiek szerint) felajánlott, állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakört elfogadja, ha ez körülményeire figyelemmel neki aránytalan sérelmet nem okoz. III. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítási és egységes szövege tárgyában alkotott 1974. évi I. törvény 51. §-ának (1) bekezdése szerint „Az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyerm3kének jogállásába lép". Ebből következik, hogy a csecsemőkorban örökbe fogadott gyermek eltartása és gondozása céljára az állam, illetőleg a társadalombiztosítás által nyújtott kedvezmények ás szolgáltatások az örökbe fogadó anyát illetik meg. Ezért a munkaviszonyban álló és csecsemőt örökbe fogadó nőt az örökbefogadás napját követően megilletik ugyanazon jogok, mint a szülő nőt, illetőleg ugyanolyan védettséget élvez (szoptatási időkedvezmény, szülési, illetőleg fizetés nélküli szabadság, felmondási tilalom stb.), mint a vér szerinti anya. Ugyanilyen rendelkezést tartalmaz a szoptatási időkedvezmény vonatkozásában az Mt. V. 55. §-a, illetve a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 49. §-a is. Az Mt. V. 54. §-ának (1) bekezdése szerint a terhes, illetőleg szülő nőt húsz hét szülési szabadság illeti meg, és a szülési szabadságból négy hetet szülés előtt kell kiadni. Ebből következik, hogy az örökbe fogadó anyának járó szabadság kiszámításánál ezt a négyheti — tehát 28 napi — szabadságot a szülés előtt kiadottnak kell tekinteni. Erre az időre az örökbe fogadó anyának terhességi-gyermekágyi segély nem jár. Megilleti azonban a szülési szabadság még hátralevő tartamára a terhességi-gyermekágyi segély az örökbefogadó nőt, ha örökbefogadás céljából gondozásba veszi a csecsemőt, és az örökbefogadási eljárás megindítását kéri — már az örökbefogadási határozat jogerőre emelkedése előtt, a gondozásba vétel napjától kezdődően — éppúgy, mint a vér szerinti anyát. A vér szerinti anyát a szülést követően hatheti — 42 napi — szülési szabadság illeti meg, az ezt követő időre a gyermekének örökbefogadása esetén a szülési szabadság tartamából még hátralevő időre vonatkozó jogát el79