Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

Az alperes a tanulmányi szerződés megszegéséből eredő, a felperes MIL­lapján feltüntetett 10 907 forint összegű követelését az Mt. V. 67. §-ának (2) bekezdésében meghatározott módon sem a munkaviszony megszűnése előtt, sem azt követően nem érvényesítette. Így azt a munkaviszony meg­szűnésekor a felperes részére adott MIL-lapon nem tüntethette volna fel. Ezért a döntőbizottságnak, illetőleg a perben eljárt munkaügyi bíróságnak intézkednie keLett voina a tanulmányi szerződés megszegése címén a MIL­lapon feltüntetett 10 907 forint érvényesítetlen követelése törléséről. A munkáltatói követelések érvényesítésének általános módját a munka­jogi szabályok pontosan meghatározzák. A követelésnek a dolgozó MIL­lapján való feltüntetése egyéb szempontok, így többek között a jogorvos­lati lehetőségre való kioktatás stb. hiánya miatt nem felel meg ezeknek az előírásoknak. Ezért tévedett mind a munkaügyi döntőbizottság, mind pe­dig a munkaügyi bíróság, amikor a jogvita elbírálásánál érdemben foglal­kozott a tanulmányi szerződés megszegésének kérdésével. (M. törv. II. 10 288/1981/2. sz.) i) A nők és fiatalkorúak védelme 71. í. A terhesség miatt ideiglenesen más munkakörbe áthelyezett nőt az előző munkakörében elért átlagkeresete munkaszünetelés esetén is meg­illeti. Ugyancsak az előző átlagkeresetére jogosult akkor is, ha áthelyezése a) rövidebb munkaidejű munkakörbe, vagy ha b) éjszakai beosztással járó munkakörből más munkakörbe történt. II. A terhes nő ideiglenesen hosszabb munkaidejű munkakörbe csak hoz­zájárulása esetén helyezhető át. III. A. csecsemő örökbefogadása esetén a szülő nőkre vonatkozó kedvez­mények az Örökbe fogadó nőt illetik meg. I. Az Mt. V. 19. §-ának (4) bekezdése előírja, hogy ,,A dolgozó nőt ter­hessége megállapításától a szoptatás hatodik hónapjának végéig kérelmé­re — orvosi vélemény alapján — az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglevő munka­körében a munkafeltételeket megfelelően módosítani." „Az e bekezdés alapján ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott terhes vagy szoptató nő keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi előző átlagkeresete volt." E rendelkezés — abból az elvből kiindulva, hogy a nőt a terhessége miatt nem érheti hátrány — bizosítja a terhesség miatt más munkakörbe áthe­lyezett nőnek az előző átlagkeresetéhez való jogát. Ennél fogva a más mun­kakörbe áthelyezett terhes nő keresete nem lehet kevesebb, mint előző munkakörében volt. Ebből következik, hogy ha az új munkakörben anyag-, áramhiány vagy egyéb, a dolgozók hibáján kívüli okból szünetel a munka, és emiatt az ott dolgozók keresetében csökkenés következik be, a terhes nő előző átlagke­resetét ebben az esetben is biztosítani kell. Az említett átlagkereset biztosítása nélkül ugyanis a terhesség miatt szükséges áthelyezése kapcsán keresete az előző keresetéhez képest csök­kenne, így anyagilag hátrányos helyzetbe kerülne. a) Az Mt. V. 19. §-ának már hivatkozott (4) bekezdésében foglalt rendel­kezésből következik, hogy ha a terhes, illetőleg szülő nő áthelyezése áila­77

Next

/
Thumbnails
Contents