Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

36. Ha átszervezés folytán a vállalatnál szervezett valamely csoport megszűnik, a megszűnt csoport vezetésével megbízott dolgozó csak a beleegyezésével helyezhető át más munkakörbe [Mt. 24. § (1) bek., 35. § (2) bek.] (M. törv. I. 10 082/1981/3. sz., BH 1981/11. szám 474.) 37. Ha a dolgozó a munkaszerződés módosításához nem járult hozzá és ezért a részére kijelölt új munkahelyen nem vette fel a munkát, e magatartása nem tekinthető olyannak, ami miatt a munkáltató jogellenesen kilépőnek, a munkaviszonyát pedig megszűntnek tekinthetné. [Mt. 24. § (1 > bek., 17/1979. (XII. 1.) MüM sz. r. 22. §] (M. törv. I. 10 084/1981. sz., BH 1981/10. szám 426.) 38. Ha a felek a munkaszerződést a dolgozóról készített minősítésre figyelemmel módosítják, a munkaügyi bíróság nem állapíthatja meg a jogvitában hatáskörének hiányát, miután a szerződés módosításának a dolgozó által kifogásolt oka a megtámadott munkaügyi intézkedés alapjává vált (M. törv. II. 10 187/1981/2. sz.) 39. A dolgozó betegsége, az adott munkakörre való szakmai alkalmasság orvosi vizsgálatának eredménye önmagában nem jogosítja fel a munkáltatót arra, hogy a munkaszerződést egyoldalúan módosítsa (Mt. 24. §). A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás a következők szerint alapos. Elöljáróban emeli ki a Legfelsőbb Bíróság, hogy az adott perben a jogvita nem a felperes építménytervező-fejlesztő munkakörével összefüggő egészségi alkalmassága kérdésében, hanem abban a körben merült fel, hogy az alperes egyoldalú intézkedésével áthelyezhette-e a felperest más munkahelyre és másik munkakörbe. A munkaköri (szakmai) alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 12/1972. (VII. 11.) EüM számú rendelet 1. §-a tételesen sorolja fel azokat az eseteket, amelyekben a dolgozó munkaköri (szakmai) alkalmasságát orvosilag meg kell vizsgálni. E jogszabály szerint a vizsgálatnak a célja — többek között — annak az orvosi elbírálása, hogy a dolgozó esetleges betegsége a munkakör ellátása során nem idézhet-e elő saját személyével vagy dolgozótársaival kapcsolatban fokozott baleseti veszélyt. A felperes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatát a gyártmányfejlesztési főosztályvezető azért kérte, mert a felperes munkaköre fokozott baleseti veszéllyel jár, munkaidejének jelentős részét forgó és mozgó gépek között, valamint építési területen a magasban és a mélyben tölti, felelősségteljes munkát végez, egyúttal alapos az a feltevés, hogy epilepszia megbetegedésben szenved. Az üzemorvos — az említett jogszabály 7. §-a (1) bekezdésében írt jogkörében eljárva — arról tájékoztatta a főosztályvezetőt, hogy a felperes alapbetegsége epilepszia, amelyhez a szokásos orvosi jegyek társulnak. Erre tekintettel nem dolgozhat balesetveszélyes munkakörben, így magasban, vagy forgó gépek között, nem vezethet járművet és nem foglalkoztatható olyan helyiségben, ahol egyedül tartózkodik. Egyúttal megfelelő munkakör kialakítására tett javaslatot. Az üzemorvos véleményét a felperes tudomásul vette, az alperes pedig a javaslatnak megfelelően három 48