Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

E járandóságok ugyanúgy megilletik, mint az azonos munkaidő-beosztás és azonos egyéb feltételek mellett foglalkoztatott nem nyugdíjas dolgozókat. (MK 74. számú állásfoglalás.) 48. L Az egyenlőtlen munkaidő-beosztást még kivételes esetben is legkésőbb az adott munkaidőszakot megelőző utolsó munkanapon közölni kell a dolgozóval. II. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztású havidíjas dolgozó távolléte esetén havi munkabéréből a munkaidő-beosztás szerint mulasztott munkaidővel arányos bért kell levonni. I. Az Mt. V. 44. §-ának (1) bekezdése szerint a munkaidő-beosztást a dolgozóval két héttel előbb és legalább kétheti időtartamra kell közölni. E szabály alól a kollektív szerződés kivételt tehet, de ilyen esetben a dolgozó következő heti munkaidő-beosztását lehetőleg három nappal előbb közölni kell. Az idézett jogszabályból következik, hogy ha a dolgozót egyenlőtlen munkaidőben foglalkoztatják, ilyenkor is meg kell határozni és közölni kell vele a munkaidő-beosztást. Az a rendelkezés, hogy a munkaidő-beosztást „lehetőleg három nappal előbb közölni kell", nem mentesíti a vállalatot a munkaidő-beosztás közlésének kötelezettsége alól, csak a határidőt rövidíti meg. A szabály helyes értelme az, hogy az ily módon foglalkoztatott dolgozó esetében legkésőbb az adott munkaidőszakot megelőző utolsó munkanapon kell a munkaidő-beosztást meghatározni és a vállalatnál szokásos módon közölni. A vállalat e kötelezettsége akkor is fennáll, ha a dolgozó ezen az utolsó munkanapon nem végez munkát, nem tartózkodik az üzemben. II. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztású havidíjas dolgozónak a vállalat által nem fizetett távolléte (fizetésnélküli szabadság, betegség, igazolatlan mulasztás stb.) esetén a munkaidővel arányos bért kell a havi munkabérből levonni. Ha a vállalat az előre látható hosszabb távollét miatt vagy pedig a jogszabály ellenére nem határozta meg és közölte a munkaidő-beosztást, ilyen esetben a távollevő dolgozó munkaidejét a részleg többi, hasonló munkát végző dolgozója munkaidejével számolják el. Ha hasonló munkát végző dolgozó nincs (pl. a dolgozó mint karbantartó lakatos egyedül végez ilyen jellegű munkát), akkor a korábbi időszak vonatkozó munkaidő-beosztását kell alapul venni. Más a helyzet azoknál a dolgozóknál, akik munkaidejének felhasználását a feladatok szabják meg (pl. újságíró, üzletszerző, gépkocsivezető, házfelügyelő). Ilyen munkakörben munkaidő-beosztás nincs, tehát eleve kizárt annak meghatározása és közlése. E dolgozók esetében tehát a kiesett munkaidőt a rájuk vonatkozó átlagos napi munkaidő alapján kell meghatározni. (MK 80. számú állásfoglalás.) 49. I. A heti pihenőnap tartama általában megegyezik a naptári nappal. II. A munkaszüneti nap tartama azonos a heti pihenőnap tartamával. (MK 82. számú állásfoglalás.) 50. I. Az öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett és a nyugdíj megállapítása nélkül teljes munkaidőben továbbfoglalkoztatott dolgozók pótszabadsága a 49/1977. (XII. 21.) MT számú rendelet hatálybalépésétől, 1978. január 88