Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

teimében pedig e rendelet alapján a fizikai és nem fizikai foglalkozásúak besorolását felül kell vizsgálni és a rendelet előírásainak megfelelően kell megállapítani. A peradatok szerint a felperes esetében a besorolása alapjául szolgáló feltételek 1975. október 15-i hatállyal megváltoztak. Ettől az időponttól kezdve ugyanis a korábbi gépészeti osztályvezetői munkaköréből áthelyezés folytán gépesítés fejlesztés vezetői munkakörbe került. Erre az áthelyezésre hivatkozással sorolta át az alperes a felperest az I. kategóriából a II. kategóriába. Csakhogy az adott áthelyezés folytán a felperes besorolása alapjául szolgáló feltételek a már hivatkozott MüM rendelet 6. §-ára figyelemmel nem olyan értelemben módosultak, hogy az az I. kategóriából a II. kategóriába történt átsorolást indokolta volna. A 16/1976. (XII. 11.) MüM számú rendelet 4. számú melléklete szerint a műszaki, forgalmi, áruforgalmi, gazdasági vezető I. kategóriába kell besorolni a főosztályvezetőket, ezek kinevezett helyetteseit és az önálló osztályvezetőket. A felperes az átsorolás időpontjában 1977. július 1-én gépesítés fejlesztés vezetői munkakört töltött be. A periratok között található szervezeti séma szerint a felperes az A—21. jelű gépesítés fejlesztés vezetői munkakör betöltése folytán a műszaki fejlesztési főmérnök helyettese. A műszaki fejlesztési főmérnök helyettesi munkakör pedig megfelel a már idézett MüM rendelet 4. számú mellékletében rögzített műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági vezető I. kategóriába sorolás feltételeinek. Tévedett tehát az alperes, amikor a felperest a vezető I. kategóriából a vezető II. kategóriába sorolta át. Tévedésén az a körülmény sem változtat, hogy a kollektív szerződés a felperest beosztására tekintettel a vezető II. kategóriába sorolja. A kollektív szerződésnek az a szabálya ugyanis, amely magasabb szintű jogszabály rendelkezésével ellentétes — az Mt. 8. §-ának (3) bekezdése értelmében —, érvénytelen. Márpedig az alperes kollektív szerződésének ez a rendelkezése érvénytelen, minthogy egyrészt ellentétes a 16/1976. (XII. 11.) MüM számú rendelet 4. számú mellékletében, másrészt az alperes szervezeti sémájában foglaltakkal. A kollektív szerződés érvénytelen rendelkezésére pedig joghatályos munkáltatói intézkedést alapítani nem lehet. (M. törv. II. 10 106/1978/3. sz.) d) A szakszervezeti jogsegélyszolgálat képviseleti jogosultsága 21. A vállalatoknál szervezett szakszervezeti jogsegélyszolgálat jogosult a vállalat dolgozóját, nyugdíjas dolgozóját és szakmunkástanulóját a polgári peres és nemperes eljárásban képviselni (MK—PK 58. számú állásfoglalás, indokolását lásd 452. sorszám alatt). 47