Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

sében foglaltakat. E jogszabály szerint a zenészeket éjszakai pótlék abban az esetben illeti meg, ha munkaidejük rendszeresen éjfél után végződik. Az alperes kollektív szerződésének ezzel a jogszabállyal ellentétes rendelkezése az Mt. 22. §-ának (3) bekezdése szerint érvénytelen. Megalapozottan utalt a bíróság arra is, hogy a 6/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a felpereseket megillető éjszakai pótlék mértéke tíz százalék. Csakhogy a munkaügyi bíróság ítélete nem tartalmaz olyan határozott rendelkezést, amelyből az alperes marasztalásának összegszerűsége egyértelműen megállapítható lenne. Ennek a hiányában az ítélet végrehajthatatlan, következésképpen jogszabálysértő. A meghozott ítélet rendelkező része a marasztalás összegszerűségének hiánya miatt megalapozatlan is. A munkaügyi bíróságnak tehát az új eljárás keretében fel kell tárnia a tényállást abban a körben, hogy a felpereseket milyen összegű munkabérük alapulvételével illeti meg a tíz százalékos mértékű éjszakai pótlék. Azt is tisztáznia kell, hogy a felperesek a perbeli időszakban hány napot és ezen belül hány órát töltöttek ténylegesen éjszakai munkában, és ettől függően tételesen meg kell állapítania, hogy a felperesek személyenként napi munkabérük alapján milyen összegű éjszakai pótlékra jogosultak. (M. törv. II. 10 137/1978. sz.) h) A túlmunka és a munkaszüneti nap díjazása 172. I. A túlórapótlék számítása szempontjából a dolgozó rendes napi munkaideje előtt és után végzett túlmunkák egyfolytában végzett túlmunkának számítanak. II. Nem jár túlórapótlék a munkaközi szünet idejére. I. A 6/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a dolgozót az ugyanazon a napon teljesített túlmunka első két órájára huszonöt százalékos, a további két órájára ötven százalékos, az ezt meghaladó időtartamra pedig százszázalékos pótlék illeti meg. Az idézett szabály az ugyanazon a napon végzett túlmunkáról szól, amiből következik, hogy egyaránt alkalmazni kell a dolgozó rendes napi munkaideje előtt és után végzett túlmunkákra, melyek a túlórapótlék számítása szempontjából egyfolytában végzett túlmunkának minősülnek. így például, ha a dolgozó rendes munkaideje 8 órától 16 óráig tart, és túlmunkát végez reggel 7 órától 8 óráig, majd délután 16 órától 18 óráig, összesen három óra túlmunkát végzett. Ez esetben az idézett jogszabály alapján két órát 25%-os, egy órát pedig 50%-os pótlékkal kell elszámolni a dolgozó javára. II. A dolgozónak nemcsak a rendes munkaideje alatt, de minden egybefüggő három és fél óra túlmunka után is biztosítani kell az étkezési lehetőségét [Mt. V. 47. § (3) bekezdés]. Az ezt szolgáló munkaközi szünet idejére azonban sem túlórapótlék, sem heti pihenőnapon végzett munka után pótlék nem jár, mert e pótlékok csak az említett címen végzett munka díjazását célozzák. (MK 81. számú állásfoglalás.) 173. Termelőszövetkezet közös vállalkozásánál alkalmazott vezetői munkakört betöltő dolgozók túlórapótlékra nem jogosultak. Nem zárható azonban ki, hogy — amennyiben arra a munkarend lehetőséget ad — pótlék nél275