Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

vizsgálják felül, és ennek eredményeként az A/3/IL kategóriába sorolják át. Ezt a kérését a felperes 1977. október 10-én kelt levelével elutasította. Az alperes ezt követően felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a döntőbizott­sághoz, s ebben a felperest a besorolás módosítására kérte kötelezni. Arra is hivatkozott, hogy 1977 szeptemberében a vezető törzsparancsnok helyettesí­tésével bízták meg annak bármilyen okból történő akadályoztatása (szabad­ság, betegség stb.) esetére. A felperes I. számú Gyára Munkaügyi Döntőbizottsága határozatával az alperes besorolását megváltoztatta és arra kötelezte a felperest, hogy az al­perest — figyelemmel a 14/1977. (III. 21.) MÉM számú rendeletben foglal­takra — az A/3/II/A bérkategóriába sorolja be. A felperes a döntőbizottság határozatát keresettel támadta meg a munka­ügyi bíróság előtt. Ebben előadta, hogy a döntőbizottság határozata azért té­ves, mert az bár a 14/1977. (III. 21.) MÉM számú rendeleten alapul, ennek a MÉM rendeletnek a megalkotása során azonban nem vették figyelembe a felperesnek az általánostól eltérő szervezeti adottságait. A felperes vállalat­nak ugyanis öt — önálló jogi személyiséggel nem rendelkező — gyára van. E gyárakban a polgári védelmet polgári védelmi törzsparancsnokok látják el. Munkájukat a polgári védelmi vezető törzsparancsnok irányítja és el­lenőrzi. A már hivatkozott MÉM rendelet helyes értelmezése szerint a veze­tői besorolás csak a vezető törzsparancsnokot illeti meg, az ügyintézői mun­kakört betöltő törzsparancsnokokat azonban nem. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével megváltoztatta a munkaügyi dön­tőbizottság határozatát és az alperesnek a C/IV/1. bérkategóriába történt ere­deti besorolását hatályában fenntartotta. A bíróság — ítéletének indokolásában — arra az álláspontra helyezke­dett, hogy a 14/1977. (III. 21.) MÉM számú rendelet nem vette figyelembe, hogy a felperes a többi vállalattól eltérő szervezeti felépítésben működik, öt gyára van. A felperes igazgatója az 1977. évben szabályozta a központ és a gyárak, valamint a gyárak és a gyárrészlegek között az egyes vezető állású dolgozók hatáskörének megoszlását. Ennek értelmében a centralizált funk­ciók ellátása tekintetében az illetékes központi szervezeti egység a vállalat egészére kiterjedő felelősséggel tartozik. Az alperes az I. számú gyár polgári védelmi törzsparancsnoka. A munkaköri leírás szerint az alperes közvetlen felettese az I. számú gyár igazgatója. Helyettesítési feladatokat megbízás alapján lát el. A gyár igazgatójának rendelkezéseit és utasításait hajtja vég­re, viszont szakmai utasításokat a központban tevékenykedő vezető törzspa­rancsnoktól kap. Ilyen szervezeti felépítés mellett a felperes nem sértett jogszabályt, amikor az alperest a C/IV/1. kategóriába sorolta be. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az egyértelmű peradatok szerint az alperes a felperes I. számú gyárában nem polgári védelmi előadóként, hanem függetlenített polgári védelmi törzs­parancsnokként látja el feladatait. Ez kitűnik a munkaköri leírásából. A munkaköri leírás tartalmazza az alperes feladatait, hatáskörét, valamint megjelöli a közvetlen felettesét is. Közvetlen felettese az I. számú gyár igaz­gatója, a polgári védelmi parancsnok. A munkaköri leírás 1. pontja szerint az alperes feladatai közé tartozik többek között a szervezési feladatok el­látása. Irányítja és ellenőrzi a pv. parancsnok (gyárigazgató) rendelkezései­nek és utasításainak a végrehajtását. Szakmai utasításokat a központi pa­rancsnokságtól kap. A parancsnok operatív helyettese, aki a parancsnok által 249

Next

/
Thumbnails
Contents