Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

Ezt követően a felperes az alperes munkakönyvét 1975. december 29-én „kilépett" bejegyzéssel adta ki. Emiatt az alperes panaszt nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz, amely határozatával az alperes panaszának helyt adott és a „kilépett" munkakönyvi bejegyzést „munkaviszonya megszűnt" bejegyzésre változtatta azzal az indokolással, hogy a dolgozónak egészségi állapotára tekintettel az Mt. 30. §-ának (2) bekezdése alapján joga volt a munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntetnie, arra is tekintettel, hogy a felperes 1975 végéig semmit sem tett annak érdekében, hogy az alperes a felperes pénzügyi osztályán másik csoportba kerüljön a kibékíthetetlen személyi ellentétekre tekintettel. A munkaügyi döntőbizottság határozatát a felperes keresettel támadta meg, amelyben a „kilépett" munkakönyvi bejegyzés fenntartását kérte. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetének helyt adott, a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta és ennek megfelelően a felperes által eszközölt „kilépett" munkakönyvi bejegyzést fenntartotta. ítéletének indokolásában leszögezte, hogy a létszámhiányra és a felvételi tilalomra tekintettel a felperes nem követett el joggal való visszaélést, amikor az alperes munkakönyvébe „kilépett" bejegyzést tett, miután az alperes a felmondási időt nem töltötte le s ennek folytán a munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Legfelsőbb Bíróságnak kizárólag abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az alperes jogszerűen szüntette-e meg munkaviszonyát azonnali hatállyal 1975. december 28-án. Az Mt. 30. §-ának (2) bekezdése értelmében a dolgozó a munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntetheti, ha annak fenntartása életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti. Ezzel a jogával a veszélyeztetés ellenére a dolgozó a Munkaügyi Kollégium 12. számú állásfoglalása értelmében csak akkor nem élhet, ha a vállalat a dolgozó bejelentése után haladéktalanul gondoskodik más megfelelő munkakör biztosításáról. Ha a dolgozó jogszerűen él az Mt. 30. §-ának (2) bekezdésében biztosított jogával, a munkáltató nem „kilépett", hanem „munkaviszonya megszűnt" szöveget köteles a dolgozó munkakönyvébe bejegyezni. Az alperes munkaviszonyának azonnali hatállyal történő megszüntetését azzal indokolta, hogy 1975 júliusában már írásban bejelentette munkaviszonya megszüntetését, ettől az időponttól 1975. november l-ig a háromhónapos felmondási idő eltelt és nyomatékosan utalt a csoportvezetőjével való rossz kapcsolatra és az orvos igazolására. Ez utóbbi tartalma szerint az alperes 1975. június 23-tól 1975. július 2-ig és 1975. december 8-tól 1975. december 24-ig betegállományban volt. „Állapota miatt javasolt munkahely-változtatás, kímélő életmód." A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvás kapcsán arra kíván rámutatni, hogy a már hivatkozott Mt. 30. §-ának (2) bekezdésében foglalt a dolgozó egészségének közvetlen veszélyeztetése nemcsak fizikai, hanem pszichikai veszélyeztetés is lehet. A peradatok szerint jelen esetben ez a pszichikai veszélyeztetés állt fenn, mely végül is a dolgozó keresőképtelen állapotát eredményezte. Tévedett a felperes, amikor ezt az okot nem találta alaposnak és egyben tévedett az el204