Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

A munkaügyi bíróság által vizsgált annak a további kérdésnek, hogy a későbbiek során a felperes egészségi szempontból alkalmassá vált-e a gép­kocsivezetői munkakör betöltésére, kizárólag a felperes elhelyezkedési köte­lezettségének elbírálása szempontjából van jelentősége. A munkaügyi vita a felek között a felmondás jogossága kérdésében indult, ennek eldöntésénél pedig a felmondáskori helyzet, az akkor fennállott körülmények az irány­adók. E jogvita eldöntése szempontjából irreleváns körülmény, hogy a fel­peres a későbbiek során visszanyerte-e a gépkocsivezetői munkakörre való alkalmasságát, s erre az utóbbi körülményre alapított azt az igényt, hogy az alperes az eredeti munkakörében foglalkoztassa a felperest, a perben nem lehetett volna elbírálni. Más — és nem erre a perre tartozó — kérdés, hogy ez utóbb említett igénnyel összefüggésben egyáltalán helye lehet-e munka­ügyi vitának. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekez­dése alapján a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a mun­kaügyi bíróságot a kifejtetteknek megfelelő új eljárásra és új határozat ho­zatalára utasította. (M. törv. I. 10 277/1978. sz.) c) Felmondás a dolgozó részéről 120. A dolgozó a munkaviszonyt azonnali hatállyal az Mt. 30. §-ának (2) bekezdése alapján nem szüntetheti meg, ha a vállalat a dolgozó bejelen­tése után haladéktalanul ugyanabban a munkakörben, ugyanolyan munka­bérrel és azonos telephelyen belül megfelelő másik munkahelyet ajánl fel. Az Mt. 30. §-ának (2) bekezdése értelmében a dolgozó a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntetheti, ha annak fenntartása életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti. A korlátozottan cse­lekvőképes személy munkaviszonyát pedig a törvényes képviselője azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a munkaviszony fenntartása annak életét, egészségét vagy testi épségét veszélyeztetné, vagy egyébként reá káros kö­vetkezményekkel járna. Vitássá vált, hogy a dolgozót, illetőleg a korlátozottan cselekvőképes sze­mély képviselőjét ez a jog megilleti-e akkor is, ha bejelentésére a vállalat a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi, a dolgozónak, illetőleg a korlátozottan cselekvőképes személynek ugyanabban a munkakörben, ugyanolyan munkabérrel, és azonos telephelyen belül megfelelő másik mun­kahelyet ajánl fel. Nem lehet kétséges, hogy az Mt. 30. §-ának (2) bekezdésében foglalt ren­delkezésnek a célja a dolgozó életének, egészségének, testi épségének meg­óvása. Az Mt. 33. §-a a vállalat kötelességévé teszi a munka megfelelő, egészséges és biztonságos végzése feltételeinek a megteremtését is. Ha a dolgozó (törvényes képviselő) kellő alappal teszi meg a vállalatnak az Mt. 30. §-ának (2) bekezdése alapján életének, egészségének, testi épségének megóvása érdekében a szükséges bejelentést és a vállalat a szükséges intéz­kedést haladéktalanul megteszi, a dolgozót ugyanabban a munkakörben, ugyanolyan munkabérrel és azonos telephelyen kívánja foglalkoztatni, a dolgozónak nincs joga azonnali hatállyal kilépni, mert az Mt.-ben megállapí­tott jogokat az Mt. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében társadalmi rendelte­tésüknek megfelelően kell gyakorolni. Ha tehát a vállalat a dolgozónak (tör­198

Next

/
Thumbnails
Contents