Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

Az Mt. V. 27. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint csak különösen indo­kolt esetben mondható fel a munkaviszonya az egyedülálló dolgozó nőnek gyermeke tizennyolcadik éves koráig. Ez a védelem megilleti a gyermekét egyedül nevelő apát is. A felhívott rendelkezés célja az, hogy a munkáltató a védelmet élvező dolgozó nő — apa — munkaviszonyát bármely indok alapján ne mondhassa fel és ne hozhassa méltánytalanul súlyos helyzetbe őt és gyermekét. Ez a védettség azonban nyilvánvalóan nem illeti meg azt az egyedülálló dolgozó nőt — apát —, akinek gyermeke állami gondozásban van, intézeti nevelés alatt áll, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, mert ilyen esetben a gyermek nevelésének és gondozásának feladatai és terhei nem reá, hanem az államra nehezednek. (MK 98. számú állásfoglalás.) 113. Az eseti megbízás alapján népi ellenőrzési feladatokat ellátó dol­gozó munkaviszonya e tisztségének fennállása alatt és az utolsó népi ellen­őrzési tevékenységét követő egy év alatt felmondással vagy fegyelmi hatá­rozattal csak a felettes népi ellenőrzési bizottság előzetes hozzájárulásával szüntethető meg [Mt. 29. §, 41/1968. (XI. 1.) Korm. sz. r. 45. §]. A felperes az alperes alkalmazásában áll főkönyvelőként. Az alperes igaz­gatósága az 1975. február 5-én tartott ülésen hozott határozatával a felpe­res munkaviszonyát 1975. március 29. napjára felmondta. Ezt — a felperes nem megfelelő munkájára utalva — részletesen indokolta. A munkaügyi döntőbizottság a felperesnek a munkaviszony helyreállítá­sára irányuló panaszát elutasította. A felperes az elutasító határozat megváltoztatása, munkaviszonyának helyreállítása és a kiesett időre járó munkabér megfizetése iránt keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Ebben — többek között — arra is utalt, hogy a megyei népi ellenőrzési bizottság mellett népi ellenőrként dolgozik, ezért a munkaviszonya csak akkor szüntethető meg, ha ahhoz a felettes né­pi ellenőrzési bizottság hozzájárul. A munkaügyi bíróság az ítéletével a döntőbizottság határozatát megvál­toztatta és az alperest a felperes munkaviszonyának helyreállítására köte­lezte. Az ítélet indokolása szerint a munkaügyi vitát elbíráló szerv a dolgozó pa­naszára a felmondást — többek között — akkor hatálytalanítja, ha az jog­szabályi tilalomba ütközik. A felperes a népi ellenőrzési bizottság tagja, aki­nek tisztsége betöltése alatt, valamint az ezt követő egy esztendőn belül fel­mondással vagy fegyelmi határozattal csak abban az esetben szüntethető meg a munkaviszonya, ha ahhoz a felettes népi ellenőrzési bizottság előze­tesen hozzájárult. Az említett hozzájárulást az alperes nem szerezte be, ezért a bíróság az Mt. 29. §-ának alkalmazásával kötelezte a munkaviszony hely­reállítására. A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás ala­pos. A munkaügyi bíróság azért változtatta meg — a felmondás indokainak ér­demi vizsgálata nélkül — a döntőbizottság határozatát és állította helyre a felperes munkaviszonyát, mert ítéletének indokolása szerint a felperes a né­pi ellenőrzési bizottság tagja, s ennélfogva a munkaviszonyának felmondása előtt az alperesnek be kellett volna szereznie a felettes népi ellenőrzési bi­zottság előzetes hozzájárulását. Ez a megállapítás megalapozatlan. 185

Next

/
Thumbnails
Contents