Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

ezt az a körülmény, hogy ez ideig még nem töltöttük be más szakemberrel az Ön volt munkakörét, erre alkalmas személy hiányában." A felperes a panaszában kérte a felmondás hatályon kívül helyezését arra hivatkozással, hogy a „reményeinkben csalódtunk személyét illetően" nem megfelelő és világos ok a felmondásra. A munkaügyi döntőbizottság a felmondási okot valósnak találva, a felpe­res panaszát elutasította. A felperes a keresetében kérte a döntőbizottság határozatának megváltoz­tatását. Fenntartotta a panaszában előadottakat és kiegészítette azzal, hogy az alperes az Mt. 2. §-ának (1) bekezdésében foglalt jogokat nem rendeltetés­szerűen gyakorolta. A termelőszövetkezet a munkájára csak addig tartott igényt, amíg az átvett szarvasmarhatelepre igényelhető állami támogatást — amelynek elnyeréséhez megfelelő végzettségű vezető szakember alkalmazá­sára volt szükség — megkapta. A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítéletének indo­kolásában megállapította, hogy a felmondás indokolása megfelelt a bizonyí­tás anyagának. A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A felek között határozatlan időre szóló munkaviszony jött létre. Az Mt. 26. §-ának (1) bekezdése szerint a határozatlan időre létesített munkavi­szonyt felmondással mind a vállalat, mind a dolgozó bármikor megszüntet­heti. A (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy a munkáltatónak a fel-) mondást írásban kell közölnie, s abból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Mellőzhető az indokolás, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a vállalatnál, kivéve ha ez az első munkaviszonya vagy a dolgozó az indo­kolást kéri. Az adott esetben a felperes egy évnél rövidebb ideig volt alkalmazásban, ezért a munkáltató jogszerűen adta úgy ki a felmondást, hogy annak indo­kolását mellőzte. A dolgozó kérelmére azonban indokolási kötelezettségének utólag eleget tett. Az indokolás azonban nem felel meg az Mt. 26. §-ának (2) bekezdésében foglalt követelményeknek. A felmondás indoka, oka nem vilá­gos. A felmondás indokolása a következőket tartalmazza: „Miután meggyő­ződést szereztünk rövid ideig tartó tényleges ténykedése alapján, hogy re­ményeinkben a személyét illetően csalódtunk és nem bízhatjuk Önre a sza­kosított szarvasmarhatelep vezetői munkakörének az előbbiekben közölt kö­vetelmények mellett való ellátását, szükségszerűen került sor munkaviszo­nyának felmondással történt megszüntetésére". Ebből a megfogalmazásból azonban nem állapítható meg: mi volt az a magatartás, amely mellett tart­hatatlanná vált a felperes munkaviszonyának további fenntartása. Valószí­nűnek látszik, hogy az alperes alkalmatlanságára kívánt hivatkozni. Ez azon­ban nem konkrét ok. Mint alkalmatlanságra alapított felmondás sem tekint­hető olyannak, amelyből egyértelműen és világosan kitűnik a felmondás oka. E csupán általánosításokat tartalmazó indokok ugyanis megfosztják a dolgozót attól, hogy megfelelő védekezést terjesszen elő munkaügyi vitája során. A részletesen megindokolt és tételesen felsorolt dolgozói magatartásoknál, amelyek megalapozzák az alkalmatlanságra történt felmondást, a munka­ügyi vitában eljárt szerveknek sem általánosságban, hanem mindig konkré­tan, az adott munkáltató és az adott munkakör figyelembevételével kell ál­lást foglalniuk. 150

Next

/
Thumbnails
Contents