Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

a vállalattal szemben fennálló tartozásai közül csak a Vht. 139. §-ának c) és j) pontjában megjelölt tartozások vonhatók le: az olyan természetbeni juttatások térítési díja, amelyeknek kiszolgáltatása vagy igénybevétele kötelező, valamint a fizetési előleg. A vállalat csak az előzőekben részletezett feltételek fennállása esetén vonhatja le a dolgozó munkabéréből — az Mt. V. 70. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően — a dolgozójának vele szemben fennálló tartozását. A kifejtettekből következik, hogy az alperes a felperessel kötött tanulmányi szerződésnek a felperes által történt megszegésére alapított követelését megtérítésre kötelező jogerős határozat, illetve fizetési felszólítás nélkül nem tüntethette volna fel tartozásként a felperes munkavállalói igazolási lapján. A munkaügyi bíróság ítéleti döntése tehát — amellyel a tanulmányi szerződésből eredő követelésnek a felperes munkavállalói igazolási lapján tartozásként történt feljegyzése törlését mellőzte — törvénysértő. (M. törv. II. 10 425/1978. sz.) III. A munkaviszony megszűnése a) Felmondás a munkáltató részéről 82. I. a) A dolgozó panaszára a vállalat részéről történt felmondás hatálytalanításának (Mt. 29. §) van helye abban az esetben is, ha a határozatlan időre szóló munkaviszony felmondásának indokolása megfelel a valóságnak, de nyilvánvalóan nem szolgálhat alapul a munkaviszony megszüntetéséhez. b) A jogszerű felmondást sem méltányosságból, sem pedig olyan körülményekre tekintettel nem lehet hatálytalanítani, amelyek a munkaügyi vita keretein kívül esnek (pl. hogy nem volt célszerű a vállalat átszervezése). II. Az írásban közölt felmondásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie [Mt. 26. § (2) bekezdés]; enélkül a dolgozó panaszára a felmondást ugyancsak hatálytalanítani kell. E törvényi követelménynek a felmondás indokolása abban az esetben felel meg, ha tartalmazza azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket is, amelyekre a vállalat a felmondást alapította. Nem szükséges azonban a felmondási ok részletes leírása, hanem a körülményekhez képest elegendő az ok összefoglaló megjelölése is. III. Kétség esetén a vállalatot terheli annak bizonyítása, hogy az írásban közölt felmondási ok helytálló. Nincs helye olyan új felmondási okok bizonyításának, amelyek közlése a felmondásban nem történt meg. IV. A megszabott módon közölt vállalati felmondást is hatálytalanítani kell, ha megállapítható, hogy a vállalat a felmondás jogát nem társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolta. Ilyen eset különösen, ha a körülmények arra mutatnak, hogy a vállalati felmondás célja helytálló bírálatot gyakorló, illetve közérdekű észrevételt, bejelentést előterjesztő dolgozó eltávolítása volt. I. a) Az Mt. 26. §-ának (2) bekezdése nem sorolja fel tételesen a munkáltatói felmondási okokat, a vállalat bármely indok alapján felmondhat. A felhívott rendelkezés csupán azt mondja ki, hogy a vállalatnak a határozatlan 137