Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

sát és nevelését vállalta térítés mellett. Ugyancsak megilleti ez a kedvezmény azt a dolgozó nőt is, aki gyermek nevelését és gondozását családi kapcsolat vagy szerződésen alapuló kötelezettség alapján vállalta. Ha a gondozó jogosult a fizetett szabadnapra, az a vérszerinti anyának nem jár. b) A fizetett szabadnap kedvezménye — az év még hátralevő időszakára arányosan — a gyermek születésének évében is megilleti a dolgozó nőt. c) Ugyancsak megilleti a fizetett szabadnap kedvezménye, illetve a szabadnapoknak az év még hátralevő időszakára arányosan eső része a munkahelyére évközben visszatérő nőt is. d) Munkaviszony megszűnése esetén a ki nem adott fizetett szabadnapok pénzben megválthatók, vagy a MIL-lapon fel kell tüntetni a tárgyévben igénybe nem vett szabadnapok számát. Gyakran merül fel az a kérdés, hogy a 12/1973. (XII. 23.) MüM számú rendelettel kiegészített 6/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 18/C. §-ában biztosított fizetett szabadnapra vonatkozó jog megilleti-e azokat a dolgozó nőket is, akik gyermeket örökbe fogadnak, illetve háztartásukban állami gondozott gyermek (gyermekek) nevelését és gondozását hosszú időn át vállalják. Az örökbefogadó anya az örökbefogadott gyermek nevelésével és eltartásával kapcsolatos terhet átvállalja, ezért indokolt, hogy ugyanazt a kedvezményt élvezze, mint a vérszerinti anya. Az állam által nyújtott térítési díj mellett a nevelő szülő is köteles mindent megtenni a gyermek gondozása és nevelése érdekében. Ennek maradéktalan teljesítéséhez biztosítani kell számára ugyanazokat a feltételeket, amelyek megilletik a saját gyermekét nevelő dolgozó nőt (apát). Ebből következik, hogy — a felhívott rendelet helyes értelme szerint — a szóban levő kedvezmény az állami gondozott gyermek nevelését vállaló és ellátó dolgozó nőt is megilleti, valamint azt a dolgozó nőt is, aki a gyermek nevelését és gondozását egyéb okból vállalta és ténylegesen teljesíti (pl. családi kapcsolat). A fenti esetekben, vagyis ha a gondozó jogosult a fizetett szabadnapra, az a vér szerinti anyát nem illeti meg. , A 12/1973. (XII. 23.) MüM számú rendelettel kiegészített 6/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 18/C. §-ában biztosított szabadnapokra vonatkozó jogosultság szabályai nem teszik a jogosultság előfeltételévé a teljes évnek munkaviszonyban, illetve munkában való töltését. Ehhez képest a szabadnapra való jogosultság — időarányosan — azt a dolgozó nőt is megilleti, aki év közben szült, vagy pl. a gyermekgondozási szabadságról év közben tér vissza, illetve év közben kerül a vállalathoz. A fizetett szabadnap természeténél fogva osztozik a rendes szabadság jogi sorsában. Ezért a munkaviszony megszűnése esetén az igénybe nem vett fizetett szabadnap kiadása tekintetében (pénzbeni megváltás, MIL-lapon való feltüntetés) a szabadság kiadására vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók [6/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 13—18. §-ai]. (MK 100. számú állásfoglalás.) 72. A 3/1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján a gyermekgondozási segélyre jogosító munkaviszony létesítésére a tanulmányok befejezésétől kezdődő 90 napos határidő kezdő időpontja az általános iskola nyolcadik osztályának, illetve a nappali tagozatú középfokú 124