Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

teljesítésének helyéül pedig a szerződő felek az alperes egyik szaküzletét jelölték meg. A tényállás e részének teljességéhez tartozik, hogy a felek a változó munkahelyre vonatkozó kikötést a szerződés 5. pontja értelmében kifejezetten mellőzték. 1974. év februárjában a felperes keresőképtelen betegállományba került, majd a peres felek a határozott időre létesített munkaszerződésüket határozatlan időre szóló, de a periratok között nem található munkamegállapodássá módosították. A munkaszerződés ilyen módosítását követően, éspedig 1974. évi májusában esedékessé vált B. L.-né visszatérése, de a nevezett ekkor visszatérése helyett kivált az alperes állományából. A változatlanul keresőképtelen állományban levő felperes 1974. év júliusától most már szülésigyermekgondozási szabadság címén maradt a munkahelyétől távol. 1976. év novemberében a felperes gyermekgondozási szabadságát megszakította, majd 1976 decemberében az eredeti munkahelyén betöltött eredeti munkakörét átvette. A munkakör átvétele alkalmával pedig az alperes szóban közölte, hogy a továbbiakban — a módosított szerződéssel egyezően — munkakörét az alperes különböző helyiségeiben működő szaküzleti egységeinek állományában köteles a távollevő szakelőadók helyetteseként ellátni. A felperes az így változó munkahelyen történő foglalkoztatásának elrendelése miatt panasszal fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd ennek elutasító határozatával szemben keresettel élt a munkaügyi bíróságnál. Kereseti kérelme a döntőbizottsági határozat megváltoztatására és az álláspontja szerint állandó munkahelyének minősülő szaküzletben történő foglalkoztatásának elrendelésére irányult. A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az érdemi döntéshez fűzött indokolás lényegeként megállapította, hogy a peres felek a határozatlan időre kötött munkaszerződésüket változó munkahelyre létesítették, ezért a felperes nem követelheti, hogy kizárólag egy üzletben foglalkoztassák. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A peres ügy iratainak tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy a felek az állandó munkahelyen történő munkavégzésre határozott időre létesített eredeti munkaszerződésüket e szerződés hatályának lejártát megelőzően határozatlan időre szóló munkaszerződéssé módosították. Ennélfogva a perben eldöntésre váró kérdés — a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 5. számú állásfoglalásához képest — kizárólag az volt, hogy a szerződésmódosítás alkalmával az állandó munkahelyű munkakörnek változó munkahelyű munkakörré módosításában a felek az Mt. V. 18. § (1) bekezdése szerinti módon, nevezetesen írásbafoglaltan és kifejezetten megállapodtak-e vagy sem. Ha a változó munkahelyre történő alkalmazás írásbafoglalása elmaradt, a munkaszerződésnek a változó munkahelyre vonatkozó kikötését érvénytelennek kell tekinteni. Amennyiben szerződésmódosításuk ebben a szóban levő körben is érvényesen létrejött, a változó munkahelyre, illetőleg telephelyre alkalmazott felperes — szintén a hivatkozott munkaügyi kollégiumi állásfoglalás értelmében — a vállalaton belüli másik munkahelyre történő átirányítás szükségességét s indokoltságát nem teheti vitássá. Minthogy a munkaügyi bíróság a most felsorolt körülményeket nem tisztázta, az általa hozott ítélet megalapozatlan. 117