Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

teljesítésének helyéül pedig a szerződő felek az alperes egyik szaküzletét je­lölték meg. A tényállás e részének teljességéhez tartozik, hogy a felek a vál­tozó munkahelyre vonatkozó kikötést a szerződés 5. pontja értelmében ki­fejezetten mellőzték. 1974. év februárjában a felperes keresőképtelen betegállományba került, majd a peres felek a határozott időre létesített munkaszerződésüket határo­zatlan időre szóló, de a periratok között nem található munkamegállapodás­sá módosították. A munkaszerződés ilyen módosítását követően, éspedig 1974. évi májusában esedékessé vált B. L.-né visszatérése, de a nevezett ek­kor visszatérése helyett kivált az alperes állományából. A változatlanul ke­resőképtelen állományban levő felperes 1974. év júliusától most már szülési­gyermekgondozási szabadság címén maradt a munkahelyétől távol. 1976. év novemberében a felperes gyermekgondozási szabadságát meg­szakította, majd 1976 decemberében az eredeti munkahelyén betöltött ere­deti munkakörét átvette. A munkakör átvétele alkalmával pedig az alperes szóban közölte, hogy a továbbiakban — a módosított szerződéssel egyezően — munkakörét az alperes különböző helyiségeiben működő szaküzleti egy­ségeinek állományában köteles a távollevő szakelőadók helyetteseként el­látni. A felperes az így változó munkahelyen történő foglalkoztatásának elren­delése miatt panasszal fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd ennek elutasító határozatával szemben keresettel élt a munkaügyi bíróságnál. Ke­reseti kérelme a döntőbizottsági határozat megváltoztatására és az állás­pontja szerint állandó munkahelyének minősülő szaküzletben történő fog­lalkoztatásának elrendelésére irányult. A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ér­demi döntéshez fűzött indokolás lényegeként megállapította, hogy a peres felek a határozatlan időre kötött munkaszerződésüket változó munkahelyre létesítették, ezért a felperes nem követelheti, hogy kizárólag egy üzletben foglalkoztassák. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A peres ügy iratainak tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy a felek az állandó munkahelyen történő munkavégzésre határozott időre lé­tesített eredeti munkaszerződésüket e szerződés hatályának lejártát megelő­zően határozatlan időre szóló munkaszerződéssé módosították. Ennélfogva a perben eldöntésre váró kérdés — a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollé­giumának 5. számú állásfoglalásához képest — kizárólag az volt, hogy a szerződésmódosítás alkalmával az állandó munkahelyű munkakörnek vál­tozó munkahelyű munkakörré módosításában a felek az Mt. V. 18. § (1) be­kezdése szerinti módon, nevezetesen írásbafoglaltan és kifejezetten megál­lapodtak-e vagy sem. Ha a változó munkahelyre történő alkalmazás írásba­foglalása elmaradt, a munkaszerződésnek a változó munkahelyre vonatkozó kikötését érvénytelennek kell tekinteni. Amennyiben szerződésmódosításuk ebben a szóban levő körben is érvényesen létrejött, a változó munkahelyre, illetőleg telephelyre alkalmazott felperes — szintén a hivatkozott munka­ügyi kollégiumi állásfoglalás értelmében — a vállalaton belüli másik mun­kahelyre történő átirányítás szükségességét s indokoltságát nem teheti vi­tássá. Minthogy a munkaügyi bíróság a most felsorolt körülményeket nem tisz­tázta, az általa hozott ítélet megalapozatlan. 117

Next

/
Thumbnails
Contents