Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

végző dolgozó nincs (pl. a dolgozó mint karbantartó lakatos egyedül végez ilyen jellegű munkát), akkor a korábbi időszakra vonatkozó munkaidőbeosztást kell alapul venni. Más a helyzet azoknál a dolgozóknál, akik munkaidejének felhasználását a feladatok szabják meg (pl. újságíró, üzletszerző, gépkocsivezető, házfelügyelő). Ilyen munkakörben munkaidő-beosztás nincs, tehát eleve kizárt annak meghatározása és közlése. E dolgozók esetében tehát a kiesett munkaidőt a rájuk vonatkozó átlagos napi munkaidő alapján kell meghatározni. MK 81. szám í. A túlórapótlék számítása szempontjából a dolgozó rendes napi munkaideje előtt és után végzett túlmunkák egyfolytában végzett túlmunkának számítanak. II. Nem jár túlórapótlék a munkaközi szünet idejére. I. A 6/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a dolgozót az ugyanazon a napon teljesített túlmunka első két órájára huszonöt százalékos, a további két órájára ötvenszázalékos, az ezt meghaladó időtartamra pedig százszázalékos pótlék illeti meg. Az idézett szabály az ugyanazon a napon végzett túlmunkáról szól, amiből következik, hogy egyaránt alkalmazni kell a dolgozó rendes napi munkaideje előtt és után végzett túlmunkákra, melyek a túlórapótlék számítása szempontjából egyfolytában végzett túlmunkának minősülnek. így például, ha a dolgozó rendes munkaideje 8 órától 16 óráig tart, és túlmunkát végez reggel 7 órától 8 óráig, majd délután 16 órától 18 óráig, összesen három óra túlmunkát végzett. Ez esetben az idézett jogszabály alapján két órát 25%-os, egy órát pedig 50%-os pótlékkal kell elszámolni a dolgozó javára. II. A dolgozónak nemcsak a rendes munkaideje alatt, de minden egybefüggő három és fél óra túlmunka után is biztosítani kell az étkezési lehetőségét [Mt. V. 47. § (3) bekezdés]. Az ezt szolgáló munkaközi szünet idejére azonban sem túlórapótlék, sem heti pihenőnapon végzett munka utáni pótlék nem jár, mert e pótlékok csak az említett címen végzett munka díjazását célozzák. MK 82. szám I. A heti pihenőnap tartama általában megegyezik a naptári nappal. II. A munkaszüneti nap tartama azonos a heti pihenőnap tartamával. I. A heti pihenőnap [Mt. 41. § (1) bekezdés] általában megegyezik a naptári nappal, tehát a nap 0 órájától 24. órájának végéig tart. Három és négy műszakos üzemekben azonban — hacsak jogszabáy vagy a kollektív szerződés másként nem rendelkezik — a heti pihenőnap az ezt követő munkanap első műszakkezdését megelőző huszonnégy óra. II. A munkaszüneti nap [Mt. 41. § (2) bekezdés] időtartama a heti pihenőnap [Mt. 41. § (1) bekezdés] időtartamával azonos. 92