Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)
Az indokolás utolsó bekezdése helyébe a következő szövegű bekezdés lép: „A korkedvezmény és a szakmunkás kedvezmény a megfelelő esetekben az öregségi nyugdíjra jogosultság különleges, kedvezményes feltétele, így az ezekre alapított öregségi nyugdíjigény és ennek keretében a kedvezményre jogosultság kérdése bírósági hatáskörbe tartozik ugyan, de abban a kérdésben, hogy a dolgozó által betöltött munkakör korkedvezményre jogosító munkakör-e, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjének az állásfoglalása, abban a kérdésben pedig, hogy az igénylő szakmunkás kedvezményre jogosító munkakörben dolgozott-e, a munkaügyi miniszternek az állásfoglalása az irányadó [R. 256. § (3) bekezdés]." 8. A 48. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás indokolása helyébe a következő szövegű indokolás lép: „A 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet (R.) 197. §-ának (1) bekezdése szerint a baleseti nyugellátás iránti igényt a baleset bekövetkezése, foglalkozási betegség esetén a betegség megállapításának napjától számított két éven belül lehet érvényesíteni. Ha a sérült a baleset miatt táppénzben részesült, a határidőt az első ízbeni táppénzsegélyezés megszűnésének a napjától kell számítani. Ugyané § (2) bekezdése szerint három éven belül lehet érvényesíteni a baleseti nyugellátás iránti igényt, ha a baleset következményét az (1) bekezdésben említett határidő után lehetett csak megállapítani. A § (3) bekezdése értelmében az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozói a halál napját követő két éven belül érvényesíthetik igényüket. Végül ugyané §-nak (4) bekezdése szerint az (1)—(3) bekezdésben megjelölt határidő után akkor lehet az igényt érvényesíteni, ha egykorú okirat (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készült iratok, orvosi leletek, boncolási jegyzőkönyv stb.) alapján kétségen kívül bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá, ha a sérülés és a munkaképesség-csökkenés (halál) között az R. 199. §-ában megjelölt orvosi bizottság véleménye szerint okozati öszszefüggés van. A nyugellátási igénynek az (1)—(3) bekezdésben megjelölt határidőn túl történt bejelentése — a most idézett (4) bekezdésben említett kivételtől eltekintve — a nyugellátási igény megszűnését eredményezi. Az a kérdés tehát, hogy az igénylő az igénybejelentést kellő időben terjesztette-e elő, az ellátásra jogosultság kérdéséhez, és így bírósági hatáskörbe tartozik." 9. A 49. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás indokolásában a „[67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 74—88. §-ai]" szavak helyébe a „[3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 120. § és a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 255—256. §]" szavak lépnek. 10. Az 50. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás rendelkező részében a „[67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 74—88. §]" szavak helyébe a „[3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 120. § és a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 255—256. §]" szavak lépnek. 11. Az 52. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás rendelkező részében az „ennek körében az öregségi és rokkantsági teljes nyugdíjhoz, illetőleg résznyugdíjhoz szükséges szolgálati idő" szöveg helyett az „illetőleg a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő" szöveg lép. Az indokolás első bekezdésében „a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú ren71