Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

Az indokolás utolsó bekezdése helyébe a következő szövegű bekezdés lép: „A korkedvezmény és a szakmunkás kedvezmény a megfelelő esetekben az öregségi nyugdíjra jogosultság különleges, kedvezményes feltétele, így az ezekre alapított öregségi nyugdíjigény és ennek keretében a kedvez­ményre jogosultság kérdése bírósági hatáskörbe tartozik ugyan, de abban a kérdésben, hogy a dolgozó által betöltött munkakör korkedvezményre jogosító munkakör-e, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjének az állásfoglalása, abban a kérdésben pedig, hogy az igénylő szakmunkás kedvezményre jogosító munkakörben dolgozott-e, a munkaügyi miniszter­nek az állásfoglalása az irányadó [R. 256. § (3) bekezdés]." 8. A 48. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás indokolása helyébe a következő szövegű indokolás lép: „A 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet (R.) 197. §-ának (1) bekezdése szerint a baleseti nyugellátás iránti igényt a baleset bekövetkezése, foglal­kozási betegség esetén a betegség megállapításának napjától számított két éven belül lehet érvényesíteni. Ha a sérült a baleset miatt táppénzben ré­szesült, a határidőt az első ízbeni táppénzsegélyezés megszűnésének a nap­jától kell számítani. Ugyané § (2) bekezdése szerint három éven belül lehet érvényesíteni a baleseti nyugellátás iránti igényt, ha a baleset következményét az (1) be­kezdésben említett határidő után lehetett csak megállapítani. A § (3) bekezdése értelmében az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozói a halál napját követő két éven belül érvényesíthetik igényüket. Végül ugyané §-nak (4) bekezdése szerint az (1)—(3) bekezdésben meg­jelölt határidő után akkor lehet az igényt érvényesíteni, ha egykorú okirat (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készült iratok, orvosi leletek, boncolási jegy­zőkönyv stb.) alapján kétségen kívül bizonyított, hogy üzemi baleset tör­tént, továbbá, ha a sérülés és a munkaképesség-csökkenés (halál) között az R. 199. §-ában megjelölt orvosi bizottság véleménye szerint okozati ösz­szefüggés van. A nyugellátási igénynek az (1)—(3) bekezdésben megjelölt határidőn túl történt bejelentése — a most idézett (4) bekezdésben említett kivételtől el­tekintve — a nyugellátási igény megszűnését eredményezi. Az a kérdés tehát, hogy az igénylő az igénybejelentést kellő időben terjesztette-e elő, az ellátásra jogosultság kérdéséhez, és így bírósági hatáskörbe tartozik." 9. A 49. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás indokolásában a „[67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 74—88. §-ai]" szavak helyébe a „[3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 120. § és a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 255—256. §]" szavak lépnek. 10. Az 50. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás rendelkező részé­ben a „[67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 74—88. §]" szavak he­lyébe a „[3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 120. § és a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 255—256. §]" szavak lépnek. 11. Az 52. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás rendelkező részé­ben az „ennek körében az öregségi és rokkantsági teljes nyugdíjhoz, ille­tőleg résznyugdíjhoz szükséges szolgálati idő" szöveg helyett az „illetőleg a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő" szöveg lép. Az indokolás első bekezdésében „a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú ren­71

Next

/
Thumbnails
Contents