Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

MK 54. szám Ha a leltárhiánnyal összefüggésben indult büntető perben a bíróság a tárgyalás alapján eljárást megszüntető végzést, illetőleg felmentő vagy marasztaló ítéletet hoz, és azt a 105/1974. (IK. 6.) IM számú utasítás (1. számú melléklete) szerint a munkáltatónak (sértettnek) nem kell kézbesíteni, a leltárfelelősségre alapított igény érvényesítésére megállapított hatvan napos jogvesztő határidő akkor veszi kezdetét, amikor a bíróság határozata, illetőleg ítélete jogerőre emelkedett. A Munkaügyi Kollégium 39. számú állásfoglalása arra nézve ad iránymutatást, hogy a leltárfelelősségre alapított igény érvényesítésére megállapított hatvannapos jogvesztő határidőt miként kell figyelembe venni a büntető eljárásnak nyomozati szakban történő megszüntetése esetén. E kollégiumi állásfoglalás azonban nem ad választ arra a gyakorlatban ismételten felmerült kérdésre, hogy ha a leltárhiánnyal összefüggésben indult büntető perben sem a sértett, sem az ügyész a polgári jogi igényt nem érvényesíti és a bíróság a tárgyalás eredményeként eljárást megszüntető határozatot, illetőleg felmentő vagy marasztaló ítéletet hoz, de azt a munkáltatónak (sértettnek) kézbesíteni nem kell, akkor a leltárfelelősségre alapított igény érvényesítésére megállapított hatvannapos jogvesztő határidő mikor veszi kezdetét. A kereskedelem és a vendéglátás dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló 2/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet (R.) 5. §-ának (4) bekezdése szerint az igazgatói határozatot a leltárfelvétel befejezését követő hatvan nap alatt kell az anyagilag felelős dolgozóval írásban közölni. „Esetleges büntető eljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetőleg a bíróság jogerős határozatának közlését követő nappal kezdődik." Az 1973. évi I. törvény (Be.) 116. §-ának (3) bekezdése szerint a határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezést tartalmaz. Ha az érdekelt szerv a társadalmi tulajdon védelmének szempontjait szem előtt tartva, polgári jogi igényét a büntető eljárásban érvényesíti, úgy vele az ügydöntő határozatot közölni kell. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a polgári jogi igényt az ügyész érvényesíti [Be. 55. § (4) bekezdése]. Abban az esetben, ha az érdekelt szerv kizárólag sértettként szerepel a büntető eljárásban és a polgári jogi igényt az ügyész sem érvényesíti, a Be. szerint a határozatot nem kell kézbesíteni részükre. Az igazságügyminiszter a Be. 404. §-a (1) bekezdésének h) pontjában arra kapott felhatalmazást, hogy összeállítsa a bírósági határozatok megküldésének szabályait. E felhatalmazás alapján az igazságügyminiszter a 105/1974. (IK. 6.) IM számú utasítása rendelkezik — a Be-ben meghatározott eseteken kívül — a bírósági határozatok megküldéséről. Az utasítás sem rendeli el azonban a határozat kézbesítését a kizárólag sértettként szereplő érdekelt szerv részére abban az esetben, ha a büntető eljárásban a polgári jogi igényt sem a szerv, sem pedig az ügyész nem érvényesítette. Ebből következik, hogy a bíróság által a tárgyalás alapján hozott, az eljárást megszüntető végzést, illetőleg felmentő vagy marasztaló ítéletet a munkáltató (sértett) részére a bíróságnak nem kell megküldenie. A büntető eljárás során hozott ítélet a Be. 395. §-a szerint emelkedik jogerőre. 5.9